A rendszergazda blogja

Egyre több helyről olvasni, hallani, hogy online számlázó programokra állnak át a cégek, főleg kis és közepes vállalkozások. Ahogy észrevettem két tábor van: akiknek az online számlázás egyenértékű a világ megváltásával és azok, akik még akkor sem állnának át internetes számlázásra, ha fegyverrel kényszerítenék őket.

Nézzük meg miről is szól igazából az online számlázás, mit tud egy online számlázó program ... csak úgy általánosságban:

• legfontosabb tulajdonsága, hogy online lehet vele számláz kiállítani - ez kb. annyit jelent, hogy mindig szükség van hozzá internet kapcsolatra és az adatokat a szolgáltató szerverén tárolja az ember.
• ugyanolyan jogszabályok vonatkoznak rá, mint a nem-online számlázó programokra
• egy jól megírt rendszer többnyire ugyanazt a funkcionalitást el tudja látni, mint egy telepítős program
• bárhonnan elérhető

Ezzel szemben az asztali (telepítős) számlázó programok többnyire nem érhetőek el az Interneten keresztül. Persze egy ügyes rendszergazda mindig meg tudja oldani a feladatot, mert létezik a távoli asztal kapcsolat is. Más kérdés, hogy ha az ember tabletről vagy mobilról akarja nyomkodni, akkor már nem olyan jó választás a távoli asztal, vagy TeamViewer...

A legtöbb kérdés mindig a biztonsággal kapcsolatban merül fel. Összességében elmondható, hogy a megbízható kapcsolat (HTTPS) elegendő biztonságot adhat a jelszavak és az adatok védelme érdekében, de tegyük hozzá, hogy a biztonságos jelszó más tészta. Biztonságos jelszó választása elengedhetetlen egy olyan olnline szolgáltatás kapcsán, mint például a számlázó program. Mert ugye mégiscsak a cég legszemélyesebb adatai kerülen itt tárolásra (ügyféladatok, számla adatok, stb.) Szóval biztonságos jelszó és titkosított kapcsolat és egy megbízható szolgáltató természetesen.

További kérdés merül fel a szolgáltatók megbízhatóságát illetően. Nos, egyelőre nem halottam még olyan számlázó program szolgáltatóról, aki visszaélt volna ügyfelei adataival - de ettől még létezhet ilyen. Azon érdemes elgondolkodni, hogy egy jó érzésű szolgáltató, aki hosszú távra tervez, az megkockáztatná-e azt, hogy pár tíz-százezer forint extra haszonért eladja a felhasználói adatait. Szerintem egyik sem olyan ostoba, hogy ezzel üzleteljen és kockára tegye az amúgy jövedelmező üzletét.
Összességében pedig azon is érdemes elmélázni egy kicsit, hogy vajon a gmail, freemail vagy más, céges levelezést szolgáltató cég vajon milyen kritikus adatokhoz fér hozzá? S vajon nekik megéri-e kockáztatni pár forintért a jó hírüket...

Az ár kérdése is gyakran felmerül, merthogy az online számlázó programok éves díjjal vagy havi díjjal vehetők használatba - leszámítva az ingyenes programokat. Azt azért nem árt tudni, hogy a telepítős számlázó programok esetében is van frissítési díj, utánkövetési díj, jogszabálykövetési díj, ügyfélszolgálat használati díj, vagy más egyéb olyan előfizetésszerű összeg, amit így is-úgy is ki kell csengetni, ha naprakész programot akar az ember.

Az elérhetőség, mint olyan... mármint, hogy "mi van akkor, ha nincs internet?". Nos, igen. Ha nincs internet, akkor nincs számlázás. De akkor nincs levelezés, nincs böngészés és nincs netbank sem. Meg még egy csomó más sincs... Ha nincs kapcsolat, akkor az online kasszák is offline kasszák :) Egyébként a mai világban nem túl jellemző, hogy nincs internet kapcsolat. Főleg akkor, ha van egy kábeles és egy mobil előfizetésünk is.

Összességében elmondható, hogy egy korszerű online számlázó program nagyjából ugyanazt a szolgáltatást tudja, mint telepítős társaik. Természetesen a telepítős programok sokkal több kiegészítővel vannak felszerelve, de ez csak annak köszönhető, hogy már nem csak számlázó programok, hanem raktárkezelő, házipénztár nyilvántartó, útnyilvántartó, crm rendszerek, stb, stb. De vannak már a hazai piacon olyan szereplők, akik a számlázás mellé ezeket az extrákat is adják.

Az egész biztosan elmondható, ha megnézzük a trendeket, hogy minden tevékenység, információ egyre inkább áttevődik az online világba, avagy divatos szóval élve: a felhőbe. A folyamat megállíthatatlan és a vége valószínűleg az lesz, hogy az emberek ténylegesen minden adatot a neten akarnak majd tárolni. A sávszélesség, infrastruktúra egyre jobban kiépül ehhez és a szoftverek is igazodnak. Az okostelefonok és táblagépek terjedésével pedig alapvető elvárás lesz az, hogy ugyanazt az információt több készülékről is lehessen használni, el lehessen érni. A csoportmunka, a megosztás már most a mindennapok része.

Néhány online számlázó program a teljesség igénye nélkük:

• Számlázz.hu - az első hazai online számlázó program volt, rengeteg felhasználóval
• Számlázoo.hu - az egyik legkönnyebben kezelhető felhasználó felülettel rendelkezik, teljes értékű ingyenes verziója is létezik
• Billingo.hu - az egyik legmodernebb felülettel rendelkező program
• Frebi.hu - ingyenes számlázó program
• Számlanyilvántartó.hu - kevés számlával 5 évig ingyenes

Az én ajánlatom a www.szamlazoo.hu, mert nagyon egyszerűen kezelhető és nincs benne fölösleges funkció, szolgáltató cégeknek tökéletes választás. Kis cégeknek pedig van benne teljes értékű ingyenes verzió időkorlát nélkül.

Az alábbi linkeken két hasznos cikk található, egy 2012-es kutatással kapcsolatosan. A cikkek tanulsága szerint: bár ez az év nehézségeket is hozott a kiszervezéssel foglalkozó cégek számára, a vállalkozások nagyobb része, továbbra is határozottan törekszik arra, hogy minél több területet kiszervezzen.

Az informatikai kiszervezés mellett döntő cégek motivációi korántsem meglepőek. A cégek 87%-a a működési költségek csökkentésére törekszik, 81% szélesebb szolgáltatási területet és nagyobb rugalmasságot szeretne, míg 74% igyekszik egységesíteni (sztenderdizálni) a különböző folyamatokat.

Különösen érdekes adata a kutatásnak, hogy a megkérdezettek nagy része úgy látja, hogy a kiszervezés nem csak a költségek csökkenését eredményezi, de segítségével a naprakész üzleti folyamatok jobban beépülnek a cégek életébe. Elgondolkodtató és megfontolandó minden itthoni cégvezető számára is.

• http://www.smartplanet.com
• http://www.horsesforsources.com

Pontosabban a kérdés az, hogy hogyan védekezhet egy rendszergazda / programozó / grafikus / webes / klímás / stb. a felhasználói idiótaság ellen?

Konkrétan belefutottam egy olyan ügybe, amikor a felhasználó kér valamit, amire van egy jól bevált, működő megoldás, a felhasználó le is okézta, hogy mehet a dolog, de a lánya, aki egyébként "jól képzett" átlagfelhasználó, sokkal jobban tudja a megoldást, mint mi.

Van szerződés, amiben benne van, hogy a rendszergazda javaslatot tesz a probléma megoldására és arra garanciát is vállal, ám ezt megrendelő felülbírálhatja a garancia elvesztésével. S szóltam is neki, hogy ez így nem lesz jó, nem fog olyan hatékonyan működni, mint ő várja. De mégis úgy kell, ahogy a lány akarja. Persze világos, hogy apuci kicsi lánya és most került be a bizniszbe és hagy tanulja meg a rossz döntések árát, vagy nem is tudom mi motiválhatja aput, hogy több százezrekkel engedi játszani a lányt...

Veletek is előfordul ilyesmi? Ti hogyan védekeztek ez ellen?

Az amatőrt értsd a legjobb értelmében a szónak: jó szakember, de nem ezzel foglalkozik hivatásszerűen.

Be kell vallanom valamit, de szerintem senki nem fog összeroppanni a hírtől - ha mégis, akkor én kérek elnézést. Tehát én is megbíztam egy külsős rendszergazdát, hogy Linux szerverünket felügyelje. Különösképpen nem mennék bele szakmai részletekbe, a lényeg az, hogy kezelni, használni tudom, be is állítok rajta egy webszervert meg ha kell levelezést is, de nem vagyok benne profi. Máshoz értek - pl blogolok, ahelyett, hogy linuxoni tanulnék :D

Tehát a 3 ok, amiért sosem válaszanék amatőr rendszergazdát:

1. elérhetőség - számomra mindennél fontosabb, hogy bármikor el tudjam érni a rendszergazdánkat, ha szükségünk van rá. Ha leáll a szerver, vagy valami gond van vele, amit nem tudunk megoldani saját kútfőből, akkor jó, ha van kihez fordulni. Jegyzem meg gyorsan: az utóbbi 2 évben csak olyan gondok voltak, amik meghaladják egy átlag linuxos rendszergazda lelki világát. Így jár az ember, ha bonyolít.
2. ár/érték arány - olcsóbb megfizetni egy profi szakembert magasabb havi díjjal, aki 5 perc alatt elhárítja a komoly problémákat is, mint várni 4-5 órát, esetleg napokat a megoldásra úgy, hogy közben állnak a szolgáltatások, amikből pénz van és esetleg emiatt üzleteket bukunk el.
3. hozzáadott érték - ez az, amit egy amatőr sosem fog tudni előállítani. Én ide veszem az ügyfélszolgálatot, a hibabejelentések adminisztrációját, a pontos elszámolásokat, az előre értesítésket, tájékoztatásokat és különféle olyan ingyenes vagy ajándékba kapott szoftvereket vagy szolgáltatásokat, amikről nem is tudtam, hogy léteznek, amíg fel nem hívta rá figyelmemet a rendszergazda.

Nem is értem, hogy a legtöbb vállalkozó, cégvezető hogyan gondolhatja azt, hogy egy középiskolás srác vagy a társtulajdonos unokaöccse korrektul el fogja látni a cég rendszergazda feladatait. Bár lehet, hogy ott van a gond, hogy mást értünk korrekt ellátás alatt.

Neked mi a 3 legfontosabb ok, amiért profikra bízod a szakmunkát? Vagy Te miért nem bízod profikra?

Azt hiszem ehhez nem is fűznék semmi kommentárt :D

"Alkotmány 57. § (2): A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg."

Ennek alapján fordult meg a fejemben az a kósza gondolat, hogy vajon nem alkotmányellenes-e az Artisjus által kikényszerített matrica, melyeket üres adathordozókra kell ráragasztani és csak azzal együtt lehet kereskedelmi forgalomba hozni?

Tegyük fel, hogy én egy információtolvaj vagyok és ellopom a Zorán zenéjét és suttyomban azt hallgatom itthon. Erre azt mondom, hogy igen, tolvaj vagyok, meg kell büntetni az ilyet és közmunkára ítélni - vagy egyéb.

Mási esetben - ami gyakoribb - tegyük fel, hogy bemész Te egy elektornikai boltba és megveszed a fényképezőgéped az SD-kártyával együtt. Te nem vagy egy tolvaj - mint én :D -, mert kfizeted a gépet is, a kártyát is és még csak eszedbe sem fog jutni a fotógépeden zenéket, filmeket vagy esetleg lopott képeket tárolni. Ugye? Mert átlagos embernek ilyen nem nagyon jut eszébe.

Ez utóbbi esetben is fizetsz szerzői jogdíjat, aminek az ára be van építve az SD-kártya árába. Végülis, ha nem vagy tolvaj, akkor miért kell fizess érte?

Ha meg szerzői jogdíj és csak a saját szellemi termékeidet tárolod rajta és csak a saját szellemi termékeid előállítására és módosítására használod az eszközt, akkor miért kell neked szerzőis jogdíjat fizetni? Másrészt mivel a fotógéppel Te is szerzővé váltál, hogyan fogsz részesülni a beszedett szerzői jogdíjakból?

Lehet, hogy az én fejemben van a gubanc - ez esetben javítsatok ki -, de úgy látom, hogy az adathordozókon lévő szerzői jogdíj azt fejezi ki, hogy

a) Te lopni fogsz - ergó bűnös vagy eleve... ilyet pedig Magyarországon csak a bíróság állíthat

b) az Artisjus nem adja oda neked a téged megillető szerzői jogdíj részesedésed, s így az Artisjus lop vagy sikkaszt. Ez meg büntetendő cselekmény.

c) ?

Nos?

Szerzői jogvédők 2015-től az EU-ban bevezettetik a kollektív bűnösség elvét, s minden EU állampolgárnak évente 2 napot börtönben kell tölteni a felderítetlen bűncselekmények okán.

Ezt írta kommentnek az SG egy cikkében orkaman. A gondolat nem alaptalan. A cikk azt fejti ki, hogy Németországban a jogvédő szervezeteknek sikerült a nagy számítógép gyártókkal és importőrökkel megegyezniük, hogy ezen túl minden számítógép árába be lesz építve a szerzői jogdíj.

Ennek több oldalát is látom:

1) Mint felhasználó, azt gondolom, mivel én csak és kizárólag jogtiszta szoftvereket és tartalmakat használok, nem értem miért kell egy újabb termékadóval terhelni engem. Ha meg lopom mégis a szoftvert vagy a tartalmat, akkor kapjon el az illetékes szerv, bizonyítsa rám a bűnösséget és ítéljen el - legyen az börtön vagy pénzbírság.

2) Mint programozó kérdésem, hogy hogyan részesülök majd a beszedett díjból, mert ugye akkor feltételezhető, hogy az én szoftveremet is lopják, így nekem is jár valami kis apró. Kíváncsi vagyok rá, hogy mi alapján állapítják meg, hogy egy-egy előállított szoftver után mennyi jogdíj jár. Kilobájtra, munkaórára, kódsorok számára, eladott példányszámra vagy letöltött demóverziókra fogják adni a részemet? Vagy egyáltalán... nem is fogok kapni belőle?

3) Mint számítógépgyártó és eladó igazából nem szeretem, hogy egy újabb adónemmel bővítik az általam forgalmazott termékek terheit, de titokban megegyezek a nagy szoftvergyártókkal, hogy ha csurgatnak egy keveset a beszedett jogdíjból, az alapján, hogy hány szoftverükkel szerelt gépet adok el, akkor teljes mellszélességgel támogatom a jogdíjakat. Persze némi tiltakozással azért, hogy ne legyek gyanús a fogyasztók szemében. 10-20 euró az árban igazán nem számít a vásárlóknak, a sok adó mellé ez a kevéske már elfér.

4) Mint jogvédő hálás vagyok a gyártóknak, forgalmazóknak, a felhasználók meg amúgy is lopnak, hagy fizessenek tisztességel érte. A rendőrség úgysem kapja el őket, így meg megspóroljuk az ügyvédek és pereskedés költségeit. A németeknél sikerült, jöhetnek a franciák és a britek, a többiek meg már maguktól fogják alkalmazni, mert az állam is több ÁFÁ-t szedhet be, ha magasabb az ára a terméknek. Sínen vagyunk, mint József Attila. 2015-től bepróbálkozunk a kollektív bűnösség elvével is Dojcslandban, hátha bekajálják.

Te milyen szemszögből látod a helyzetet?

A válasz egyszerű: semmi.

Miért?

Mert a) a rendszerek nagyobb része rendszergazda nélkül is üzemel pár napig, vagy b) a rendszergazdákhoz valamiért azt a negatív képet társítják, hogy folyton elkésnek mindenhonnan, mindennel.

Ha 3-4 napos sztrájkot hirdetne a világ összes rendszergazdája, akkor sem lenne észrevehető jelentős mértékben, hogy itt valami történt :)

Ellenben, ha történne...

Avagy a gorillamarketing egyik hatékony eszköze! Az ötlet óriási, érdemes mindenkinek megrendelnie, főképp BKV, MÁV, Volán és egyéb állami vállalatoknál dologzó szagszervezeti vezetőknek.

Cégvezetőknek is melegen ajánlom, ismerjék meg az ellenfél fegyverét! Aki nem ismeri, nem tud védekezni!

Mindenhol a tervezett rendszer a lényeg! Ha már sztrájkolsz csináld normálisan!

Szeretett MÁV-unk után/előtt/mellett - kinek melyik szimpatikusabb - a BKV hős dolgozói is sztrájkba kezdtek egy láthatóan nem működő rendszer megváltoztatása ellen... vagy mellett? A franc se tudja már, de talán már nem is lényeges.

Igazából azért jutott eszembe foglalkozni a kérdéssel egy rendszergazda blogon, mert azt olvasom az indexen, hogy hetekig is eltarthat a BKV sztrájk. Eszembe jutott egy kedves ügyfelünk fontos mondata: úgy csináljátok meg (a rendszert), hogy a munkatársaknak ne legyen problémája vele, mert akkor nem fogják használni. Mondta mindezt egy ügyviteli szoftverre, ami nélkül a munkatársak gyakorlatilag nem kapnak fizetést.

Elgondolkodtam, hogy vajon mi fog történni, ha hetekig nem lesz használható a BKV szolgáltatása és egy-két élelmes buszos elkezd népszerű útvonalakon magán járatokat indítani olcsóbban, mint a BKV tette. Az emberek meg rájönnek, hogy nincs is szükség a BKV-ra, mert van más megoldás is...

Nekem, ha lenne buszom, most tuti ott fuvaroznék. És Te?

2010 első gyöngyszeme a pofátlan ügyfél kategóriából. Az előzmény az, hogy a kedves megrendelő (csak így nemecsekesen) megrendelte a rendszerfelügyelet szolgáltatást szombat 13:00-tól 22:00-ig. Kalkuláltunk neki egy rendes árat, ami szombat lévén nem a normál munkanapi ár, hanem attól azért magasabb. De talán ez lényegtelen is a sztori szempontjából.

Megállapodtunk az árban előre. Egy héttel a munka megkezdése előtt. A feladat, hogy álljunk rendelkezésre az ő leltározási idejük alatt. A kezdéskor legyünk kint a helyszínen és a munkatársak útmutatása alpján pozícionáljuk át a számítógépeket, hogy kényelmes legyen a leltározás. Majd záráskor is legyünk kint és pakoljuk vissza a gépeket a normál rend szerint.

A munka megtörtént. A megbeszélt időre odértünk, a megbeszéltek szerint elvégeztük a feladatot. A megbeszéltek szerint hívtam őket, hogy akkor rendezzük a számlát és ekkor a válaszon annyira megdöbbentem, mint még soha:

"A főnök azt mondta, hogy csak a felét fizetné ki a megbeszélt összegnek, mert szerinte nem ér annyit a munka, amennyit kérünk."

Nem, nem viccből mondta, hanem halálosan komolyan.

Erre varrjál gombot!

Aktuális hírek az index.hu főoldal legfontosabb helyein:

• Jól járhatók az utak
• Benzináremelés jöhet
• Jégtelenítés miatt késnek Ferihegyen
• Leállt a Keleti és a Déli pályaudvar
• Németországban -33,6 fokot mértek, Velencét elöntötte a tenger
• Félméteres hó az USA keleti partvidékén
• Teljes kudarc volt Koppenhága

Ami ebből feltűnhet mindenkinek, hogy 5 hír a 7-ből az időjárásról szól és arról, hogy milyen problémákat okozott. Nagyjából minden évben esik hó ezeken a területeken. Semmi meglepő nincs abban, hogy idén is esett. Sőt! Jövőre is esni fog - ne lepődjetek meg majd akkor sem.

Mégis minden évben bemondják a hírekben, hogy a közútkezelőt, a BKV-t, MÁV-ot és a többit meglepetésként érte a havazás. Nem is tudom... talán ahhoz hasonlíthatnám ezt a helyzetet, mint amikor egy hálózatban üzemelnek a munkaállomások, majd a hálózat egy része először elkezd leállni (a Dunántúlon már esik) - mondjuk azért, mert a hidegben megfagynak az összekötő egységek. Ez minden évben lejátszódik. Tudjuk, hogy a hideg miatt van. Tudjuk, hogy mit kellene lecserélni, de mégsem tesszük. Miért? Ennyire hülyék vagyunk?

A globális felmelegedés még nem tart ott, hogy fenyő helyett pálmát díszítsünk. Vannak persze jó dolgok, mert már látni néhol, hogy novemberben feltöltik a só tartó dobozokat az utcán és néhol homokkupacokat is leszórnak az út szélére. De azért a rendszerrel még mindig baj van, ha 7-ből 5 hír arról szól, hogy esett a hó és mi miért nem működik.

A MÁV dolgozók képesek egész évben sztrájkolni, ilyenkor bezzeg a Keletiben befagynak a váltók. Kimehetne oda egy fotós és küldhetne pár képet, hogy a szegény sztrájkergyerekek most éppen a váltókat olvaszják ki gázpalackból melegítve, vagy saját lehelletükkel. Na de ebbe ne menjünk most bele.

A lényeg az, hogy ha adott egy rendszer - nem feltételnül informatikai -, amivel minden évben előfordulnak bizonyos problémák, akkor a gazdái miért nem azon dolgoznak, hogy jövőre ez ne forduljon elő?

Na, ezt magyarázza meg nekem valaki, kérem szépen!

Akinek esetleg nem világos elsőre, a címben némi irónia is érezhető. Tessék érezni!

A post azon felindulásból született, hogy mostanában egyre több magyar nyelvű spamet kapok. Igen, spamet. Nem reklámlevelet, mert valahogy nem érzem reklámnak az efféle megnyilvánulást. A minap éppen zsírégető klubba kaptam meghívást. A céges címre. Merthogy oda lehet küldeni ész nélkül spameket a magyar törvények szerint.

Az, hogy a törvényalkotóknak semmi közül nincs az e-mailezéshez csak egy dolog. Szegények bizonyára nem tudtak elérni egyetlen szakmai szervezetet sem, vagy nincs e-mail címük. Hogy is lenne, hiszen a rengeteg törvény megalkotása közben kinek van ideje e-mailezni? Igaz. Na de mindegy, nem ez a lényeg.

A lényeg: a magyar törvények megengedik, hogy céges e-mailcímet szarrá szpemmeljék az erre felesküdöttek. Ez van. És lássuk most a másik végéről a dolot.

Vajon marketing szempontból mennyit ér ez?

Vagyis milyen hasznot hozhat vajon a zsírégető klubnak, ha elküldi az üzenetét 500.000 férfi vállalkozónak? Engem valahogy nem érintett meg különösebben a termékük, szolgáltatásuk. Én szeretem a kocka alakú hasam, így ahogy van. Nem akarok zsírt égetni. A zsír büdös égés közben.

Egy dolgot viszont megjegyeztem magamnak: ettől a cégtől SOHA nem fogok semmit rendelni.

Azt értem, hogy a spamelés olcsó, azt is értem, hogy egy tudatlan marketinges vagy cégvezető elhiszi, amit a jóskapista mond neki: spamelni olcsó és hatékony, meglásd Karcsikám, ezrek fognak rendelni! - na igen... ezrek biztos fognak rendelni, de a többi 498.000 ember biztosan valami egyéb ok miatt nem rendel. Lehet, hogy azért mert nem célcsoport, lehet, hogy azért, mert spameltél Karcsikám!

Mielőtt bárki spamelésre adná a fejét...

...mert spamelni nagyon egyszerű dolog, higgyétek el nekem - az előtt érdemes átgondolni: ha 10% rendel és 90% elküld anyámba, akkor vajon ez megérte imázsépítés szempontból? Behozza a 10% azt a reklámköltséget, amit eddig márkaépítésre költöttél és most jól elba... elspamelted? (A 10% egy igen magas érték és valószínűbb egy ilyen spam esetében a 0,01%-os hatékonyság.)

Érdekesség

Vajon miért nem kapok a Coca-Colatól, a McDonald's-tól, a Nike-tól vagy a Henkeltől spamet? Vajon miért csak remek befektetésekről, viagráról, xanaxról, olcsó rolexről és remek póker nyerési lehetőségekről kapok spamet? És persze zsírégető klubokról...

Lehet, hogy a Coca-Cola, Meki, Nike vagy Henkel nem engedheti meg magának a 100ezres vagy milliós e-mail címlisták megvásárlását? Minden bizonnyal. Ők tudják, hogy a drága pénzen felépített márkaneveket nem lenne jó dolog 1 pillanat alatt romba dönteni holmi olcsó "hirdetési lehetőséggel".

Kedves Magyar Vállalkozó!

Ne szpemejjé le!

...és most lehet mondani az őszintét...

"Mintegy 20.000 üres állás várja az IT-szakembereket Németországban. Ebből 13.000 betöltetlen munkahely a felhasználó ágazatokban van és 7.000 az infokommunikációs iparágban. A fizetések a vállalatok 68 százalékánál az előző évi szinten vannak, 15 százaléknál pedig emelkednek."

Olvasható a Netkutatások blogon.

Erre mondják a politikusok, hogy el lehet menni innen?

Itt van 10 ok, amiből tudhatod, hogy a rendszergazda nem mikulás :)

Ki szokott piros ruhában járni a Mikuláson kívül? :)

Kérem szépen, ezek a felhasználók tisztában vannak a biztonsági kockázatokkal. Tessék követni a példájukat! :)

1. A Mikulás szakállas, testes és nevetségesen öltözködik.
2. Ha kérsz valamit a Mikulástól, az esély, hogy megkapod amit akartál, minimális.
3. A Mikulás elég ritkán válaszol a levelekre.
4. Ha megkérdezed a Mikulást, honnan van ez a sok holmija, a válasz az lesz, hogy a manóktól.
5. A Mikulás fütyül a határidőkre.
6. A szülők földöntúli képességekkel ruházták fel a Mikulást, de ők végezték el a munkáját.
7. Senki sem tudja, kinek tartozik a Mikulás elszámolási kötelezettséggel.
8. A Mikulás összességében túl sokat nevet.
9. A Mikulás simán beleavatkozik üzleti dolgaidba.
10. Csak az őrültek szidják a Mikulást.

Hány programozó kell egy villanykörte kicseréléséhez?
Egy sem, mert az hardverhiba.

Hány darab Microsoft tanácsadó kell egy villanykörte kicseréléséhez?
"Nem működik a villanykörte? A foglalat valószínűleg nem kompatíbilis a Microsoft szabvánnyal!"

Hány darab Unix programozó kell egy villanykörte kicseréléséhez?
Egy, de ha nem mondod neki azt, hogy "/a", akkor ugyanabba a foglalatba becsavarja egymás mellé az új és a kiégett villanykörtét.

Hány darab Unix rendszergazda kell egy villanykörte kicseréléséhez?
Nézd meg a man-ban!!!!! (RTFM)

Hány darab szoftvermérnök kell egy villanykörte kicseréléséhez?
Négy. Egy megtervezi az algoritmust, egy megírja a programot, egy elkészíti hozzá a dokumentációt, egy pedig karbantartja a kész terméket.

Nincs mit tagadni, a ScienNet nagyon jó marketinggel igen sok embert tagjának tudhatott viszonylag rövid idő alatt. A PSZÁF vizsgálat után most a VPOP bátor katonái vizsgálják a törzsvásárlói rendszert.

Lefoglalták a szervereiket, állítólag a cég vezetőjét is őrizetbe vették - sciennetes vezetőktől hallani félmondatokat, hogy nem is úgy volt. Mindenesetre hamarosan kiderül, hogy mik a tények!

Amiért ez itt aktuális: már reagálnak is az eseményekre. Itt egy rendszergazda ajánlat a helyzet veszteseinek.

Hát nem aranyos? :)

Magyarországon bármi megtörténhet. Meg is történik. A hírek szerint ugyanis az van, hogy az NHH-nál 2200 Ft illetéket kell fizess, ha feljelentesz egy spammert és azt szeretnéd, hogy kedves hivatal azt el is kezdje feldolgozni.

Nah, ehhez nem is fűznék semmit. Megyek spammelni inkább én is...

Csak tudnám minek fizetem az adót akkor... ?!

Lehet, hogy az NHH titokban egy fizetős spamfiltert fejleszt és arra akarja terelni a népet, hogy vásárolja azt meg?

Leszögezném az elején, hogy nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy értek a nagyvállalati rendszerekhez, az elosztott rendszerekhez és az extrém terhelésre tervezett rendszerekhez. Nem, nem értek ezekhez. Kis- és középvállalatoknak szánt rendszereket üzemeltetünk, tartunk karban. De ez azért már mégiscsak böki a szemem és nem bírom szó nélkül hagyni.

Elindult tegnap a két új rádió, a Klassz FM és a Neo. A közhangulat és a zenei ízlés nem erre a blogra tartozik, de van egy érdekes kérdés. Ahogy indultak a Neo honlapja rendesen megjelent - bár tartalma és megjelenése hagy némi kívánnivalót maga után, de ezt most hagyjuk -, azonban a Klassz FM oldala nem igazán szuperált. Éjfél után leginkább időtúllépés miatt nem jelent meg semmi, később már előjöttek "too many connections" SQL hibaüzenetek is.

Rendszergazdául nem beszélőknek: időtúllépés leginkább akkkor fordul elő, ha egy kiszolgáló nem válaszol határidőn belül egy kérésre (jelen esetben azért, mert túl sok kérés futott be egy időben és nem volt ideje mindet kiszolgálni). Az SQL adatbázis egy "alrendszer" a rendszeren belül, amihez szintén csatlakozni kell, de hogy ne lehessen könnyen tönkre vágni, így szokás limitálni a maximális egyidejű kapcsolatok számát. Ha ez a limit betelik, akkor van a "too many connections" hibaüzenet.

Na most ,a kérdés csak annyi, hogy ha valaki országos rádiót csinál, akkor - akár 3 hét alatt is - nem képes összeállítani magának egy normális honlapot (neo)? Bár ezt még elfogadom, hogy a grafikus és a programozó és a rendszergazda 3 hét alatt nem jutott közös nevezőre...

De kérem tisztelettel! Ez, hogy egy országos rádió nem egy saját webszerverről üzemelteti a weboldalát? Ez hogyan engedhető meg? Miért? És aki ott a rendszergazda, az nem látta előre, hogy itt az ország legnagyobb rádiójának weboldaláról van szó és az mekkora forgalommal járhat? Aki ezt elvállalta, az nem gondolta, hogy "ehhez lehet, hogy mi kevesek vagyunk"?

De ez még hagyján, mert van úgy, hogy az ember elsőre benézi a dolgot. De így 1 egész nappal az indulás után még mindig nem megy a klassz rádió klassz honlapja. (Egyszer sikerült elcsípnem, egész klassz lett.) Mennyi időbe kerülhet egy honlapot átrakni egy olyan szolgáltatóhoz, ahol van háttér egy ilyen durva forgalom kiszolgálására?

"Senkiháziak kezében van a popszakma!"

Érdekes megoldáshoz folyamodott a Microsoft a bevételeinek növelése céljából: a hirdető cégek témákat "vásárolhatnak" a Windows 7-ben, azaz a hirdető azért fizet, hogy legyen egy saját témája a Windows 7-en belül.

Marketing szempontból remek ötlet és már kiváncsian várom, hogy nyilvánosságra hozzák a témagenerátor szoftverüket - ami valószínű szintén fizetős lesz -, hogy minden cég feltölthesse saját Windows 7 témáját a weboldalára.

Linux fejlesztőkre is kíváncsi vagyok, hogy mikor fogják ellesni ezt a remek lehetőséget és kínálnak valami ingyenes változatot arra, hogy a cégek témákat gyártsanak a KDE-hez és azt a KDE (vagy Gnome) a hivatalos weboldalán népszerűsítse. Bár az is lehet, hogy a Mozilla Alapítvány előbb lép és a Firefoxot is eladják.

Kíváncsi vagyok, hogy Te mit gondolsz erről az ötletről! Kommenteld meg!

Egy kis tudomány

Az alap információk:

1. Egy emberi DNS 75 MB-nyi genetikai információt tartalmaz.
2. Egy spermium (mivel a hímivarsejtből származik az utódláshoz használt infó fele) így 37,5 MB-ot.
3. Egy milliliterben 100 millió spermium van.

Gondolatmenet:

Általánosságban egy alkalommal 2,25 ml-t lövell ki 5 másodperc alatt. Így a hímvessző sávszélessége: (37,5 MB x 100.000.000 x 2,25) / 5 = (37.500.000 x 100.000.000 x 2.25) / 5 = 1 687 500 000 000 000, avagy: 1687,5 TB/s.

Tehát ez orgazmusonként több, mint egymilliárd floppy, vagy 2 millió CD lemez/sec. Kolosszális!

(Én láttam egyszer egy informatikai oktatófilmet, ahol egy hölgy egyszerre három interface-en fogadott ilyen mértékű információhalmazt. Egy technikai zseni volt!!!)

Sokan nem is gondoljuk, hogy mennyi személyes és céges adatot szórunk el a neten apránként. Most a Google megmutatja, hogy milyen infókat gyűjtött össze rólad.

A HWSW cikkében komoly kérdéseket vetnek fel a srácok. Itt megnézheted Te is, hogy mit tud rólad a nagytestvér: Privacy Dashboard.

Rendszergazdai szemmel nézve igazából csak az a kérdés, hogy ezt hogyan lehet kezelni. Kötve hiszem, hogy vannak olyan felhasználók, akiket annyira rá lehet nevelni a tudatos viselkedésre a neten, hogy ne hagyjanak maguk után semmi nyomot, s a cégről se áruljanak ki titkokat, részleteket.

Vagy mégis van jó módszer erre?

Tegnap indult útjára a www.profihonlapkeszites.hu oldal. Az oldal különlegessége és talán őrültsége is, hogy 100% pénz-visszafizetési garanciát vállalnak a honlap sikerére. Azt mondják, hogy ha 3 hónapon belül nem érkezik ajánlatkérés az újonnan elkészített honlapon keresztül, akkor visszaadják a honlapkészítés teljes árát.

Annyiban kapcsolódik a témához, hogy körbenéztem és igen kevés olyan honlapkészítő céget találtam, akik garanciát vállalnak a honlapra. Többségük csak amolyan homályos "elégedettségi" garancát vállal, ami hát eléggé szubjektív, hiszen a kedves ügyfél lehet, hogy már attól is elégedett lesz, ha szépen mozog az oldal animációja, de egy kanyi megrendelést nem hoz.

Tehát a kapcsolat, hogy rendszergazda cégek közül is igen kevesen vállalnak garanciát a munkájukra. A garancia szerintem igen is fontos dolog, mert így kivédhető az az eset, amikor a rendszergazda szívatja az ügyfelet és ha éppen be kell fizetni a számlákat, akkor ugyanarra a problémára megy kis újra és újra. Láttam már ilyet - elkeserítő.

A Te rendszergazdád vállal garanciát a munkájára? Vagy ha te rendszergazda vagy, akkor vállalsz garanciát? Kommentelj egyet, ha vállalsz garanciát!