Rendszergazda cégek listája:

www.doit.hu
www.helpdeskcenter.hu
www.docca.hu

(Ez fizetett hirdetési blokk.)

HTML

Rendszergazda cégek listája:

www.doit.hu
www.helpdeskcenter.hu
www.docca.hu

(Ez fizetett hirdetési blokk.)

A rendszergazda blogja

Amiről egy rendszergazda beszélni tud. Mit vegyél figyelembe, ha rendszergazdát keresel, vagy rendszergazda céget? És mire figyelj, ha rendszergazda vagy? És minden egyéb, ami rendszergazda...

Friss topikok

Címkék

adaptív (1) adaptív szűrő (1) adatbiztonság (10) adatkezelés (5) adatkezéls (1) adatvédelem (6) adó (1) ajánlat (2) ákos (2) alkalmi (1) állás (1) antivírus (1) ár (2) árak (1) áram (2) áramfelhasználás (2) artisjus (1) átalánydíj (1) ateo (1) baracomp (1) barazsy (1) biztonság (4) bkv (3) bódis (1) bolt (1) bsd (1) cég (2) cisco (1) cms (1) cube (1) dokumentáció (1) domain (1) drága (6) eldobható (1) elérhetőség (1) email (1) eszközök (1) e mail (2) fejlesztés (1) felhasználó (6) felmondás (1) festék (1) garamszegi (1) garancia (2) géppark (1) google (2) hálózat (6) hálózatépítés (1) hálózatfejlesztés (1) havazás (1) heves (1) hibabejelentés (1) hibaelhárítás (1) hitler (1) (1) hogyan (1) honlapkészítés (3) hozzáadott érték (2) hozzáférés (1) hulladék (2) humor (23) idióta (1) informatika (2) informatikus (1) interjú (5) internet (3) intranet (1) ipad (1) ip cím (1) it (1) játék (1) jog (1) jogdíj (1) jogvédelem (1) kábel (1) kalkulátor (1) karbantartás (1) károly (1) kávé (1) képzés (2) kerékpár (1) keresés (1) kibocsájtás (1) kiszervezés (1) kkv (1) klassz (1) költségcsökkentés (7) komédia (1) kommunikacio (1) kompresszor (1) környezetbarát (6) környezettudatos (7) környezetvédelem (7) lan (1) lemeztelenítés (1) letöltés (1) linksys (1) linux (1) magyar vállalkozó (1) marketing (3) máv (3) megbízható (1) megoldás (1) microsoft (1) mikulas (1) mikulás (1) mosoly (1) napló (2) németország (1) neo (1) nhh (1) nógrád (1) noname (1) nyilvántartás (4) nyomtatás (1) nyomtató (1) olcsó (6) online marketing (1) online számlázás (1) online számlázó program (1) open source (1) párnacsata (1) pénz (2) poén (22) pofátlan ügyfél (1) portalanítás (2) portalanító (1) privát (1) probléma (1) programozó (3) rádió (1) reakció (1) reklám (2) rendszer (4) rendszerátvétel (2) rendszergazda (84) rendszerinformatikus (1) rendszerkarbantartás (4) rita (1) sávszélesség (1) sciennet (1) softbase (1) spam (5) spamfilter (2) spammer (3) spamszűrés (3) spamszűrő (2) spray (1) sysadminday (1) számítógép (6) számítógépbolt (1) számlázó program (1) szavazás (1) széndioxid (1) szerszám (1) szerverszoba (1) szerverterem (1) szerzői jog (1) szoftver (6) szoftvernyilvántartás (8) sztrájk (3) szűrő (1) takarítás (2) takarító (2) takarítónő (2) tárhely (1) távadminisztráció (2) távkarbantartás (1) távmunka (1) télapó (1) tisztítás (1) titok (1) toner (1) törvény (1) total commander (1) ünnep (1) végpont (1) veszélyes (1) vicc (23) video (1) vidi (1) világnap (1) virtuális (1) víruskereső (1) víruskommandó (1) vpn (1) webdesign (2) webdizájner (2) weblap (4) weboldal (3) webprogramozás (2) webtárhely (1) wifi (1) windows (2) windows 7 (1) winkler (1) yellow (1) Címkefelhő

10 titok, amit jó ha tudsz a rendszergazdádról

2009.10.12. 01:00 dJw_

Egy érdkes írás került fel a www.rendszergazda.eu oldalra, ami mellébeszélés nélkül megmondja az őszintét 10 olyan dologról, amire jó, ha egy cégvezető is odafigyel a rendszergazdájával kapcsolatban.

Érdemes elolvasni.

Itt lehet megszerezni.

2 komment

Címkék: biztonság adatvédelem titok rendszergazda adatkezelés adatbiztonság

A környezetbarát rendszergazda - 7. rész

2009.10.07. 01:00 dJw_

Minden cég használ nyomtatót, abba tintapatront vagy tonereket tesznek. A festék kifogy és a tároló egység a kukában végzi. Pedig nem kellene, hogy így legyen.

Keress pénzt az üres tonereiddel

Tudtad, hogy az üres tonerekért a legtöbb nyomtatófestékkel foglalkozó cég pénzt ad vissza? Mások nem pénzt adnak vissza, hanem levásárolhatod az üresek árát.

A havi nyomtatófesték felhasználásod függvényében számíthatsz kedvezményekre. A legtöbb tonertípust újra tudják tölteni a forgalmazók, ezért számukra az üres egységek értékes nyersanyagként szerepelnek, nem hulladékként.

Hol adhatod le az üres tonereket?

Mielőtt bármelyik céget is reklámoznánk, van egy fontos szabály: ha nyomtató festéket veszel vagy rendelsz, akkor kérdezd meg az eladót, hogy visszaveszi-e az üreset és ha igen, akkor milyen feltételekkel. Ha nem veszi vissza, akkor keress egy másik céget, aki visszaveszi és talán jobban jársz ha nála rendeled meg a festéket is.

Tudnod kell még, hogy a nyomtató készülékek gyártói általában a garanciális feltételek között szerepeltetik, hogy nem eredeti toner vagy tintapatron felhasználása esetén a garancia elveszik. Magunk részéről mi ezért nem javasoljuk az utángyártott és/vagy töltött tonerek használatát.

3 komment

Címkék: környezetvédelem festék rendszergazda nyomtató környezetbarát nyomtatás környezettudatos toner

Miért vásároljunk eszközöket megbízható rendszergazda cégektől?

2009.09.29. 01:00 dJw_

Azt már kifejtettem előző írásokban, hogy az olcsóbb nem mindig olcsóbb. Ezt minden rendszergazda tudja, aki valamit is ad magára. Persze kivétel mindig akad és lehet hozni a példákat, de a jellemző az, hogy olcsó húsnak híg...

Pár fontosabb szempont, amiért megéri megbízható forrásból beszerezni a termékeket:

  • aki régóta a piacon van, az biztos, hogy hosszú távra tervezett és nagy valószínűséggel még 1 év múlva is visszamehetünk hozzá, ha probléma adódott;
  • a szakértő és megbízható rendszergazdának nem az az érdeke, hogy az ügyfél a legdrágább terméket vegye meg, hanem az, hogy azt vegye meg ami megoldja a problémáját - és közben nem csinál újabbakat;
  • lehet, hogy a megbízható forrás drágább, de érdemes átgondolni, hogy vajon olcsóbb-e az a termék, amelyik 1-2000 Ft-tal kevesebbe került és aztán a szervizelés, kiszállás, kiesett üzemi órák összessége több tízezer forintra rúg;

Megbízható rendszergazdát válasszunk, mert bár drágább megoldásokat javasolhat, mint a szomszédpistik, de biztosan nem egy eladásból akar meggazdagodni.

2 komment

Címkék: drága olcsó megbízható rendszergazda

Neked nincs víruskeresőd?

2009.09.24. 01:00 dJw_

Régebben megjelent egy cikk, amely elgondokodásra és tesztelésre késztetett. Azóta látom sok számítátechnikai újsában, hogy Windows gyorsítás így, úgy... a megoldások jelentős része érdemi eredményeket hosszú távon nem hoz. Az alábbi írást érdemes elolvasni és elgondolkodni rajta. Ugyan nem alkalmazható minden pontja minden esetben, de talán inspirációt jelenthet.

Cégvezetőkenk röviden a tanulság: amit nem használunk azt állítsuk le, mert fölöslegesen fogyasztja az erőforrásokat.


Prológus

A Microsoft szeretheti a pingvinrendszer felhasználóit. Dél-Afrika és India (meg sokak) példája alapján, ha azt szeretnénk hogy az MS hozzánk vágjon néhány ezer ingyen Windóz licencet, akkor ezt úgy lehet a legkönnyebben elérni ha teljesen átállunk Linuxra. Lássuk be, mostanában szegénynek nincs könnyu élete. Állandóan bizonygatnia kell azt, ami a bölcs strucc számára évezredek óta nyilvánvaló:

Amit nem látunk, az biztonságos

- pláne ha a lehelete csak kicsit büdös. Hogy a strucc nem csak szebb, de akár lehet is olyan okos mint a pingvin, álljon itt saját személyes tapasztalatom.

Neked nincs víruskeresőd?!

Átlagosan havonta egyszer, többnyire valamelyik Windows felhasználó ismerosömtol a szokásos stílusútól eltéro levelet kapok rövid szöveggel, melyben csatolva van egy GIF kép. A szokásostól való eltéroség konkrétan például abban nyilvánul meg, hogy habár mindketten magyar anyanyelvuek volnánk, a levél mégis angolul van írva, ami azért még a legsúlyosabb juppitársaságokban sem dívik.

Aztán van egy olyan hülye szokásom hogy megnyitás elott a csatolmányt lemezre mentem, majd a Total Commander (eredetileg Windows Commander csak valami rejtélyes okból fakadóilag át kellett keresztelkednie) nézokéjével beletekintek a bináris tartalomba. A beépített Windows Explorerrel ellentétben a TC egy olyan program, melynek tervezésekor még nem a design volt a mindenek feletti szempont, hanem hogy a valóságot a maga csúf poreségében mutassa.

Hosszú állománynevek esetében a létfontosságú rész lenyesése helyett megpróbálja az állománylista-oszlop szélességét akkorára nyitni hogy a leghosszabb nevu is szépen kiférjen. Egy ilyen alkalommal látom hogy a csatolt kép kiterjesztésében a GIF szócska után van vagy kétszáz szóköz, egy pont és végül a tényleges PIF kiterjesztés! Ha nem tévedek ez bizony a kamukiterjesztés tipikus esete, melyet a vírusfejlesztők alkalmaznak előszeretettel. Gyanúmat tovább fokozza amikor a bináris header úgy kezdodik hogy: "MZ" ami annak a fazonnak a monogramja aki kidolgozta az EXE állományok formátumát (ha nem tévedek) valamint olyan félreérthetetlen szöveges utalások mint pl. "This program cannot be run in DOS mode". A Windows annyira okos, hogy ha véletlenül egy EXE program kiterjesztését PIF-re módosítjuk, akkor rájön a turpisságra de nem reklamál - még megzavarná a júzert a nyugodt önkiherélésben - hanem - mintha mi sem történt volna - szépen elindítja eredeti EXE mivoltában. Ez egy rendkívül fontos képessége a Windóznak, hisz oly sokszor elofordul hogy a felhasználó egy óvatlan mozdulattal véletlenül PIF kiterjesztést ad egy eredetileg EXE állománynak. (A buta Linux és társai nem a kiterjesztésből zsonglőrködi össze hogy a fájl futtatható-e, hanem ez egy különálló attribútum, ami ha be van kapcsolva, akkor az ilyen fájlok szinte világítanak annyira elüt a színük a többitől. Arról nem is beszélve hogy ennek megállapításához csak egy bitet kell vizsgálnia, nem egy összetett sztringet).

Egy ilyen esemény után néhány nappal sörözés közben teszem szóvá ismerősömnek hogy nézze már meg a gépét, mert olybá tűnik vírusos. Ilyenkor mindig kérdéssel válaszolnak, és lényegében a következő párbeszéd szokott elcsattanni:
- Mi a vírus neve?
- Nem tudom. A csatolt fájl kiterjesztése (meg a fentiek) alapján gondolom.
- Miért, milyen víruskeresőd van? (Gondolja: Hogyhogy nem azon akadt fenn?)
- Semmilyen.
- Neked nincs víruskeresőd?!
- Nincs.

És ezen a ponton szokott a beszélgetés teológiai vitába torkollni vagy csak abbahagyjuk egymás gyozködését mert mindketten meg vagyunk gyozodve arról hogy a másik egy fasz. Nekije a legújabb víruskeresoje van telepítve és az tuti, ott hiba nem lehet. Mint valami kobe vésett igazságok, mellesleg pont egy olyan láma adjon tanácsot aki még víruskeresot sem használ? Nahát, még ilyet!

Második ilyen történettípus amikor a céges ámítógépem fizikai tulajdonságai amúgy vastartalomban teljesen megegyeznek a kollégák jószágival, mégis egy éjszakába nyúló közös bugvadászatot követoen az oszintébbek -célozván cégvezetovel feltételezhetoen jó kapcsolatomra- irigyen megjegyzik milyen gyors gépem van. Terjed a szóbeszéd, majd érdeklodoileg megjelenik a rendszergizda, vajon a szokásos munkavállalói mentalitással ellentétben a dolgozó miért nem szétlopja a drága fémet és miért inkább építi a vállalatot?

Miután megnézi, a következő párbeszéd szokott elhangozni:

- Hogyhogy nincs víruskeresőd?! Ez különben is izé.. céges poliszi.

Erre mondom oké, akkor most telepíthetsz rá egyet, de előtte ötven rongyban fogadunk hogy egy szál vírust nem fogsz rajta találni.

Ebbe már nem megy bele, viszont innentől kezdve mindig lefuttatja a saját víruskeresojét valahányszor TXT, CPP vagy H fájlokat tartalmazó adathordozó médiát kap tőlem. (Az külön harc mire elérem hogy lepusztuljon az ofisszal a gépemről.) A lényeg hogy egy Windows rendszergazda mindig legyen éber, akár a kivont kardú internetrendőrség.

Az évek során kialakult valamiféle téves nézet arról hogy a hackerek és a vírusok azok valamiféle olyan szörnyek amelyek a gazdaszámítógép teljes passzivitása mellett is önállóan bemennek egy levéllel, (a hacker levél nélkül) és megfertőzik a szegény ámítógépet (Windowst). Mintha ehhez semmiféle segítségre, operatív tevékenységre nem lenne szüksége a gazdagép részérol. A populáris felfogás szerint ha nincs külön védelem telepítve, akkor a károkozó csak úgy bemegy. Ez a felfogás a vegyél biztonságot marketingdumán felül valószínuleg azért van elterjedve, mert a valós életben a behatolási alapszituáció az informatika világához képest pont fordított. Egy betöro vagy tolvaj leginkább a sértett passzivitása mellett képes kifejteni tevékenységét, míg az informatikában eleve a nagyszámú szolgáltatás teszi lehetové a behatolást.

Telepítsünk windózt!

Egy frissen telepített XP legalább negyven szolgáltatást futtat, és két tucat TCP/IP port van nyitva. Minek vannak ezek? Egy átlag felhasználó gyepálta munkaállomáson - ha a valós igényeket felmérjük- a szolgáltatások zöme teljesen felesleges. Egy olyan desktop gépen melyen a napi céges levelezést, böngészést, fejlesztést és minden egyéb ilyen tevékenységet elvégezzük, gyakorlatilag csak néhány- vagy nulla darab nyitott TCP/IP - portra volna szükség. Külön service fut annak érdekében hogy a helyi hálózatra kapcsolt gépeket szép pántlikázottan mutassa a Nethood (Hálózati helyek). Nekem nincs rá szükségem mert tudom a gépek neveit, a titkárno pedig csak azon a meghajtón matasson amit beállítottam neki, meg különben is csak a szerveren van osztott eroforrás. A többi alapértelmezett szolgáltatás hasonló szempontok alapján felülbírálható. A Microsoft és kereskedelmi cégek filozófiája persze megértheto, az egyszeru felhasználó igényeinek kielégítésére kérnek pénzt. Minden funkciót beépítenek, hogy az elso lépések egyszeruek legyenek. A hálózati biztonság legnagyobb ellensége ez a típusú kényelem.

A Linuxok vagy BSD rendszerek telepítésekor az install CD csak a legalapvetobbeket helyezi fel a számítógépre vagy ha valami extra funkció felkerült, azt jellemzoen utólagosan kell beizzítani, mely tevékenységnek mára jelentos "HOWTO" irodalma keletkezett. Az Open Source és linuxos rendszereknél szakértelem kell ahhoz hogy sebezhetové tegyük a rendszert, míg a Windows esetében ahhoz kell szaktudás hogy megszüntessük a veszélyhelyzetet. A biztonságosabbá tételhez tehát tanácsos elso lépésben nem felrakni, hanem leszedni a használaton kívüli programokat és rendszerelemeket.

Nagytakarítás a nulladik napon

A lekopasztás kemény feladat, sokévi tapasztalatot igényel, mivel a Windows mintha direkt úgy lenne tervezve hogy a dolgok kiemelése totális rendszerösszeomlást eredményezzen. Látszólag egyszeru feladatot ellátó programok meglepoen sokféle szolgáltatást igényelnek - valahogy úgy mint amikor egy kerékpárszerviz berendezési tárgyai csak egy hangárban férnek el. Néhány éve egy MS elleni trösztellenes perben a szakértok hónapokig vitatkoztak azon hogy el lehet-e távolítani az Internet Explorert a Windowsból?

Ha úgy tervezek egy házat hogy a konyhaasztal tartja az egész födémet, akkor a válasz egyértelmu nem. Itt a helyes kérdés az, vajon miért kellett így tervezni? Egyébként simán elofordulhat hogy a Notepad letakarításakor ugat az SQL szerver vagy fordítva, de leginkább csak csendben meghal. Ennek elkerülése érdekében már telepítéskor legalább két partíciót készítünk: a C meghajtó ad otthont a rendszernek, a D pedig saját adatainkat, valamint a C meghajtóról készített biztonsági másolatot tartalmazza, amíg az nincs felírva külso eszközre.

A D meghajtóra másoljuk az összes, utólag telepítendo szoftver lemezét is két okból: 1. a rendszer visszaállítására még nagyon sokszor lesz szükségünk és ilyenkor kényelmesebb nem végigbogarászni az összes telepítolemezt, másrészt itt derül ki mely lemezeinkrol nem lehet biztonsági másolatot készíteni. A rendszer másolat készítéséhez és visszaállításához egy DOS boot floppy és az arra telepített pl. Norton Ghost segedelmével célszeru valami kényelmes megoldást készítenünk. Saját házi lemezemen már a config.sys menüjében (DOS guruk elore!) rákérdez hogy Backup vagy Restore funkciót akarok-e, a többit pedig a megfelelo parancssoros paraméterekkel magától intézi. Profik csinálhatnak boot CD lemezt is - ha már leszoktak a floppy meghajtóról vagy valami USB-s eszközt. Persze ez még mindig nem olyan fejlett megoldás mint a linuxoknál alkalmazható harmincéves TAR/Z/GZIP technika, mivel a ghost készítette egzotikus formátumú állományokban nem lehet utólag módosítani, ellenben nagyon dizájnos amikor fut. A lényeg hogy egy ilyen lemezzel és a mentéssel máris megszunik az a tipikus idegbaj, ami céges rendszergazdák hátán futtatja a libabort, valahányszor hozzányúlunk a kín keservesen összeállított konfigurációhoz.

Mivel az XP telepítés után nyomban aktiválni kívánja önmagát és ez a telefonos diszpécseren keresztül horror, (feltört verzióval kevesebb probléma lenne) még a telepítés elott vásároljunk egy tízezer forint körüli router-t ami a NAT használat miatt egyirányúvá teszi kapcsolatunkat az internet felé. A router log-jában már néhány nap alatt gyülekeznek az olyan bejegyzések mint

"Unrecognized attempt blocked from X.Y.V.Z:2210 to X.Y.V.Z TCP:9898" meg hasonlóak, és a router nélkül ezeknek szegény vindózunk lenne kitéve.

Miután frissen telepített XP-nket a Ghost segedelmével lementettük, nekikezdhetünk kalandos takarítómunkálatainknak. Elso lépésben a "Control Panel" "Add or Remove Programs" alatt szépen lerámoljuk mindazon alkalmazásokat melyekre nincs szükségünk. Lerugdossuk az "Internet Publishing Wizzard"-ot mert majd ha webszervert akarok, akkor az Apache lesz. Az elso akna ha a "Windows Components" varázsló alatt az "Accessories and Utilities" checkbox alatti részeket feleslegesnek ítéljük és egy az egyben kikapcsoljuk a pipát, ezzel ugyanis ledózeroljuk a hangero-szabályozót, holott a "Details" alatt nincs külön feltüntetve. Ha a details alatt egyenként kapcsoljuk ki az összes pipát, akkor a hangero-szabályozó csodálatos módon megmarad, a logika diadalára.

A Windows használata során alapszabály hogy amire van Open Source megoldás ott a Microsoft programot azonnal cseréljük le. Ha nincs telepítve valami Foxpro vagy Access alapú adatbázis-kezelo buherátum, akkor az MS Office különösebb macera nélkül dobható mert van OpenOffice, az Internet Explorer helyett pedig alkalmazzunk FireFox böngészot vagy bármi kevésbé ismertet. Tapasztalataim szerint semmilyen használható információt vagy szolgáltatást nem képesek nyújtani az olyan animált extrákkal telebaszott flash oldalak melyek kizárólag IExplorer alatt muködnek. Egyszerubb a következo oldalra klikkelni abból a négyszázezerbol amit a Google talált kulcsszavunkra.

Talán mondanom sem kell, hogy a vírusbánya Outlook helyett a Thunderbird egyértelmu válasz -legalábbis ha nincs arra szükség hogy a júzer gépén tiltakozása ellenére is rendszeresen lefuttassunk valamit. Már pusztán az hogy minden programunk más mint ami a gyári alap, képtelen helyzetbe hozza a vírusokat: ha be is szopnánk egyet és netalántán el is indul, már ott kezdodik a gubanc hogy a nyomorult semmit sem talál az Outlook címlistában, így legfeljebb saját készítojének küldhet sajnálkozó levelet ahelyett hogy leblamálna az ismeroseink elott.

Külön szeretném hangsúlyozni hogy Open Source és ne Freeware programokat használjunk! Ez utóbbiak fejlesztését eloszeretettel finanszírozzák a BSA, NSA, RIAA és hasonló á-ra végzodo jó fej szervezetek, valamint természetesen a Microsoft, akiknek jól felfogott gazdasági érdeke hogy minél több spam, vírus és hacker tenyésztodjön az interneten.

Ha már megállapodtunk abban hogy a gyári MS termékek használata kerülendo, sokkal könnyebb feladatunk lesz a további aprításban:

Indítsuk el a "Control Panel"-t majd ezalatt "Administrative Tools" és "Component Services" alatt az RPC szolgáltatást kapcsoljuk ki, mivel ha nem tudjuk mi ez, akkor nem is nagyon van rá szükségünk. A "Computer Management" alatt a fixen beépített CD/DVD meghajtónak adjunk valami magasabb betujelzést hogy majdan egy USB drive felcsatlakoztatásakor ne játsszon "itt a piros hol a pirost" a meghajtóink betujelzéseivel. Ezt problémát az összes többi oprendszer már megoldotta vagy negyven éve de a "korszeru microsoft technológiába" ez mindmáig nem fért bele. Az "Event Viewer" segítségével rendszeresen ellenorizzük hogy módosításaink nem okoznak-e hasfájást valakinek - ami persze amiatt is lehet mert mondjuk akinek a hasa fáj az is felesleges szolgáltatás (mindig). Az "Event Viewer" -ami nagyjából egy logfile kilistázása bonyolultságú feladatot lát el- persze igényli a COM+ szolgáltatást. Na a COM+ szolgáltatásról a "Description" -alatt megtudhatjuk hogy ez azért kell, mert nélküle nem futnának a COM+ szolgáltatást használó szolgáltatások, úgyhogy ezt csak a legvégén nyomjuk le, azért hogy az "Event Viewer" sokáig éljen.

A "Date and Time" beállításainál van egy "Automatically synchronize with an Internet time server" funkció, ami helyett célszerubb valami más beállítót a minden gépindításkor lefutó "Startup" könyvtárba rakni. Ez a service-s megoldás akkor kell(ene), ha a gép legalább fél évig folyamatosan be van(lenne) kapcsolva, és ez egy XP esetében -pláne ha desktop- a fejlesztok részérol túlzott optimizmusra vall.

A "Display" opciói között célszeru tiltani minden csicsázást és grafikus effektust, bár ez a mai grafikus kártyáknak semmiség, viszont annyi haszna marad hogy ami egérrel nyomható, az kidomborodik a képernyo síkjából hogy ne kelljen végigtapogatni a dialógusablakok teljes felületét. A "Network Connections" alatt a TCP/IP szolgáltatást kivéve célszeru mindent lekapcsolni - persze ez megint igényfüggo. A "Power Options" alatt van egy forradalmi újítás "Hibernate" néven. Ez arra való hogy böszme nagy állományt hozzon létre a C meghajtón, aminek archiválgatása feleslegesen rabolja a Ghost idejét és a háttértár kapacitását (azért kell minden évben újabb és újabb ghost-ot venni mert azok már tudják mit nem kell lementeni). Valójában laptopok esetében van szerepe, ill. arra jó, hogy ki-be kapcsoláskor (pontosabban hibernáláskor ha nem fagyna magától;) nem kell újraindulnia a rendszernek mert a memória állapotát lementi az állományba, majd egyszeruen visszatölti és minden megy a régiben. Az XP bootolása azért olyan lassú mint amilyen, mert az ilyen "Hibernate" típusú teljesen felesleges funkciókkal van teletömve. Ha takarításunk sikerrel végzodik semmi szükség nem lesz rá, mert sima indulása is gyorsabb lesz mintha ezzel a hibernálós mókával.

A "System" beállítások pontban nagyot kaszálhatunk. Már az elso pillanatban találkozhatunk a Microsoft briliáns logikáját megvillantó egyik funkcióval nevezetesen a "System Restore" szolgáltatással. Egyrészt a rendszer mentést már valóságosan megoldottuk a Ghost alkalmazásával, másrészt a Microsoft hosszú évek negatív tapasztalatai ellenére sem hajlandó szakítani azzal a gyakorlattal amikor az ács maga alatt furészeli a gerendát. Például a Windows 3.0 idejében a grafikus képernyo beállításait a grafikus képernyot használó programmal kellett beállítani, hátha sikerül véglegesen vagy a mai legfrissebb: az ActiveSync kapcsolat paramétereit csak azután engedi beállítani miután a kapcsolat sikeresen létrejött. Ezt a funkciót is nyugodtan kapcsoljuk le.

Ha nem akarjuk hogy a windóz visszatelepítsen mindent amit levakartunk vagy hogy a titkárno a legjobb pillanatunkban ugrasszon, akkor az "Automatic Updates" funkciót és a "Remote Assistance" és "Remote Desktop" -ot szintén lekapcsoljuk. Ezen funkciók megjelenését pezsgo hangos pukkantásával ünnepelhették a hekkelo és vírusfejleszto klubokban.

A "User Accounts" alatt van egy kellemes szolgáltatás miszerint logout/login nélkül ugrálhatunk a felhasználók között. Ez a funkció a Linuxban úgy tizenöt-, a Unixban pedig vagy harminc éve létezik de most már a "korszeru microsoft technológia" fogalmába is belefér, persze drasztikusan lebarmolva. Ez a funkció a gép kezdeti beállításainak megtörténte után felesleges, másrészt a Windows a policy betartatása szempontjából úgy van elbaszva hogy még egy szövegszerkeszto sem hajlandó telepedni admin jogosultságok híján, márpedig a váltogatásnak éppen ott lenne értelme hogy a magasabb jogú admin és a juzer között kapcsolhatunk.

Ha a kézi gyalulással végeztünk és a rendszerünk még mindig nem dolt össze, akkor újabb ghost mentés (újabb állományba, mert még hónapok múlva is lehetek meglepetések) és nekieshetünk a "Services" alatt futó elemeknek, ami egy kemény barkóba játék. Hogy pontosan milyen szolgáltatásokat lehet letiltani, vagy a regedit programmal véglegesen eltávolítani az nagyban függ a környezettol. Példának legyen itt a saját XP-s fejlesztogépem amire semmilyen Service Pack nincs telepítve, tartalmaz böngészot, levelezot, chat programot, office alkalmazást, valamint Visual C++ fejlesztorendszert (EVC4.0 és ActiveSync 3.7 bizony ám! Fölmegy SP nélkül is ha szépen kérem!) PDA programok készítéséhez és debug-olásához, mindezt bluetooth kapcsolaton keresztül. A gépet sikerült ledarálnom arra a szintre hogy csak 7 "Services" fusson: "Bluetooth Service", "DHCP Client", "DNS Client", "Logical Disk Manager", "Plug and Play", "Remote Procedure Call (RPC)", "Windows Audio". (Hja a printert eddig csak arra használtam hogy a Demokrata online verzióját a metróra is nyomhassam.) A gépen a következo -rendszerkomponens által- nyitott portok vannak: 135, 137, 138, 139, 445, 1041. A jövo nagy kihívása lesz megfejteni vajon a D-Link Bluetooth meghajtóprogramja miért tartja nyitva az 1027 - 1039 -es portokat mindet? Ez nyilván még sokáig rejtély marad mivel ez egy zárt kódú eszköz és a használatára sajnos rá vagyok kényszerítve. Ha valaki azt mondaná hogy ez a gép abszolút célpont egy hacker vagy vírus számára, akkor most álljon itt pl. a Languard 5.0-ás verziójának riportja ami szerint van egy, azaz egy darab "High security vulnerabilities" szövege pedig az hogy "No protection against portable storage detected". Hja kérem, ha a gépemet odaadom a hacker kezébe!-). Természetesen ez minden, se Low sem pedig Medium "vulnerabilities" nincs.

Na, ha már minden alkalmazást feltelepítettünk és jó két hét használat után sincs semmi kivetnivaló az új redukált windózunkban, akkor ráadásnak legyakhatjuk az alábbi két könyvtár tartalmát: "WINDOWSDriver Cachei386" valamint "WINDOWSsystem32dllcache" amivel mintegy 460 mega helyet szabadítunk fel merevlemezünkön és ez nem elhanyagolandó szempont ha a Ghost állományait 650 megás CD lemezre szeretnénk archiválni. (Ha most itt beszólnál hogy 2005-ben a DVD dívik, akkor csinálj már nekem olyan DOS boot lemezt ami képes egy 4,7 gigás DVD meghajtót kezelni. Hja igen, a jó tizenöt éves DOS-t még mindig elo kell venni a "korszeru microsoft technológia" felrugdosásához.) Ezeknek a könyvtáraknak az volna a szerepe hogy ha pl. az Internet Explorert fizikailag le merjük törölni, akkor innen -kis ido elteltével hátha nem veszem észre- visszamásolja a fájlokat az eredeti helyére. Igen, a Windows így védi a szerinte fontos állományokat. (Tippelj mekkorát anyáztam ennek felismerésekor.) Ha tehát elobb letöröljük ezeknek a pót-könyvtáraknak a tartalmát, akkor nem tudja visszacsinálni amit letakarítottunk.

Nos, ha esetleg a kedves olvasó eljutott idáig, akkor most már elárulhatom: az a gép amit ily módon átalakított, az lényegében már majdnem Linux vagy BSD. Ha ezeket a lépéseket szeretné mellozni, kérem használjon eredeti Linux telepítolemezt!

Málnás István
(Repost az elveszett Euroastra adatbázisból: az eredeti 2005. január 15-én a Szatíra rovatban jelent meg.)

8 komment

Címkék: windows linux biztonság total commander open source rendszergazda bsd adatbiztonság víruskereső lemeztelenítés

Rendszergazdák Napja, SysAdminDay

2009.07.31. 00:01 dJw_

Minden év júliusának utolsó pénteke a Rendszergazdák Napja. Idén a tizedik alkalommal rendezik meg. Használjuk ki ezt a kiváló napot arra, hogy a rendszergazda kedvében járjunk és éreztessük vele, hogy van egy nap az évben, amikor nem azért hívjuk fel, mert ismét gondunk van a számítógéppel.

Szólj hozzá!

Címkék: ünnep világnap rendszergazda sysadminday

A környezetbarát rendszergazda - 6. rész

2009.07.27. 01:00 dJw_

Környezettudatosságot növelő megoldások következnek ismét. Foglalkozzunk egy kicsit a hőfokkal, hideggel, meleggel, fűtéssel és legkondival.

Az okosok azt mondják, hogy ha 1 fokkal csökkented az irodád hőmérsékletét, akkor a fűtésszámlád 5-6%-kal lesz kisebb. Tehát a mai javaslatunk: télen inkább vegyél pulóvert és legyél abban egész nap, s legyen az irodában 18-22 fok között a hőmérséklet. Egyes tudósok felfedezni vélték, hogy 20 fokon üzemel a leghatékonyabban az ember agya. Mármint, ha a szobában van 20 fok :-) Magam részéről egy kis kétkedéssel fogadom ezt az infót, de azért érdemes kipróbálni.

Másrészt ha növeled a helységben a páratartalmat szintén kellmesebben érzed magad alacsonyabb hőmérsékleten is. Ez már bizonyított tény. Tehát tessék egy pohár vizet minden nap rátenni a fűtőtestre párologtatni.

Nyáron a melegben a hűtést meg lehet oldani szellőztetéssel is, vagy a külső meleg levegő beáramlásának megakadályozásával. Sok helyen látom, hogy az egyébként hüvös irodát nappal nyitott ajtóval és ablakkal szellőztetik, s így a meleg levegőt áramoltatják be. Ha éjjel lehűlt az iroda, akkor jobban jársz, ha nem szellőztetsz nappal. Kellemes félhomályt lehet teremteni redőnnyel, reluxával vagy függönnyel.

Rendszergazdaként fontos szempont a szerverszoba vagy szerverterem kialakításánál, hogy a terem hőfoka könnyen szabályozható legyen, szellőztethető legyen. Egy olyan terem / szoba, ami az épület alatt helyezkedik el és nincsenek nagy ablakai, vagy egyáltalán nincsenek ablakai jó választás lehet hűtés szempontjából. Sok energiát spórolhatsz meg, ha eleve egy hüvös részen helyezed el a szerverszobát. Ha nincs pince, akkor az épület északi, észak-nyugati oldala lehet jó megoldás.

Te hogyan védekezel a meleg ellen?

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem környezetbarát környezettudatos költségcsökkentés szerverszoba szerverterem

A környezetbarát rendszergazda - 5. rész

2009.07.20. 01:00 dJw_

A mindennapi munka során akarva-akaratlanul is keletkezik hulladék. Egy irodában jellemzően papír alapú, szerves és műanyag. Papírhulladék jellemzően a levelezés és a nyomtatás során, szerves és műanyag hulladék pedig jellemzően a munkatársak étkezéséből és egyéb táplálkozási szokásaiból adódóan.

Egy érdekesség: amerikai kutatók megtalálták a módját, hogy kávézaccból biodízelt állítsanak elő - The New York Times.

A hulladékok külön gyűjtésével nevelhetjük magunkat a környezettudatos életre, s ha majd eljön mindenhol a szelektív hulladékgyűjtés ideje, akkor nem lesz probléma a cégen belüli átállás.

Rendszergazdaként kiemelt feladat a veszélyes hulladékok kezelése, tárolásának és elszállításának megoldása is. A legtöbb informatikai eszköz és kiegészítő eszköz veszélyes hulladéknak minősül (chipek, alaplapok, különböző kártyák, nyomtatóhoz tonerek, festékkazetták, szalagok). Ne dobjuk ezeket a kukába!

Továbbá a hulladékokból pénz is szerezhető. Erről már írtunk, itt el is olvashatod.

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem hulladék rendszergazda környezetbarát környezettudatos

A környezetbarát rendszergazda - 4. rész

2009.07.13. 01:00 dJw_

Folytatjuk a környezettudatos megoldások ismertetését. Mit tehet a rendszergazda és a cégvezető a környezetéért úgy, hogy még a cég is jól járjon?

Az alábbi tippek némi beruházást igényelnek, de hosszú távon meghozzák a gyümölcsüket.

További tippek az áramfogyasztás csökkentésére

  • Végezzünk felmérést, hogy mely gépekben van a szükségesnél nagyobb fogyasztású tápegység. Ezeket cseréljük le kedvezőbb fogyasztásúra.
  • Vizsgáljuk meg a nyomtatóink fogyasztását. Manapság pár tízezer forintért kapható lézer nyomtató, kedvező fogyasztási mutatókkal. Amit lehet cseréljünk le.
  • Ha használunk CRT (régi képcsöves) monitort, akkor cseréljük le TFT monitorra (lapos vagy lapmonitor). A fogyasztás esetenként a fele is lehet a TFT monitorok javára.

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem áram környezetbarát környezettudatos költségcsökkentés áramfelhasználás

A környezetbarát rendszergazda - 3. rész

2009.07.06. 01:00 dJw_

Nyomtatást és papíron való takarékosságot kiveséztük. Következzék az áramfelhasználás. Bár az áram felhasználása közvetlenül nem okoz környezetszennyezést, mégis az előállításához szükséges tevékenység jelentős környezetszennyezéssel jár. Gondolj a szénerőművekre, olajerőművekre, atomerőművekre (igen, ez is környezetszennyező a sugárzó hulladékával).

Nos, mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkenjen az áramfelhasználás?

3 tipp az áramfelhasználás csökkentésére

  • Manapság nem minden munkaállomáson van szükség CD / DVD olvasóra rendszeresen. Havi 1 vagy még kevesebb alkalommal használt CD/DVD-ROM-okat kivehetjük a gépekből és központosíthatjuk a használatukat. Ezzel csökken a meghibásodó alkatrészek száma és az áramot fogyaszók száma is.
  • Használjunk minden munkaállomáshoz billenőkapcsolós elosztót az áramhálózatra való csatlakozáshoz. Miután a munkaállomást a dolgozó kikapcsolta kapcsoltassuk ki vele a billenőkapcsolót is. Ezzel a monitor, nyomtató és más stand-by módban is fogyasztó készülékek fogyasztását szüntethetjük meg.
  • Kérjük meg a munkatársakat, hogy ha ebédelni mennek, vagy hosszabb időre eltávoznak a géptől, akkor kapcsolják azt ki - de legalább a monitort kapcsolják ki.

További tippek még jönnek! Addig is, ha van Neked is ötleted, ne szerénykedj, oszd meg velünk!

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem áram környezetbarát környezettudatos költségcsökkentés áramfelhasználás

Minden felhasználónak kötelezővé kéne ezt tenni!

2009.07.02. 11:09 dJw_

Így a hét vége felé nem akartam erős dolgokat közölni, de ezt minden felhasználónak kötelezővé kellene tenni, talán a szórakozás mellett némi elgondolkodásra is késztetné őket:

Master of Security online játék :D

Szakmai vélemények? :)

Szólj hozzá!

Címkék: játék vicc humor poén rendszergazda

A környezetbarát rendszergazda - 2. rész

2009.06.29. 01:00 dJw_

Környezetbarátságunkat kifejezhetjük más módon is, mint a nyomtatás elhagynagolásával. Mert lássuk be, nem mindenki képes a számítógépeket kezelni. A jó rendszergazda erre is tud okos megoldást: gyűjtsétek a cégnél a használt papírokat, postán érkezett promóciós leveleket, amiket egyébként kukába dobnátok. Azokat gyűjtsd, amiknek az egyik oldala üres. Ha cégen belül kell nyomtatni valamit, akkor használd ezeket a lapokat újra.

Saját tapasztalatom, hogy a nyomtatások 50-70%-ához megfelelő a használt lap is. Ezzel nem csak a környezetet véded, hanem a cég pénztárcáját is. Cégmérettől függően a papíron is akár jelentős összegek spórolhatóak meg ezzel a megoldással.

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem környezetbarát környezettudatos

A környezetbarát rendszergazda

2009.06.22. 01:00 dJw_

A környezetbarát rendszergazda sokat tehet azért, hogy cége és cégvezetője is környezetbarátabbá, környezettudatosabbá váljék. Új sorozatot indítunk környezetvédelem témában, tekintettel arra, hogy egyre több cégtől kapunk olyan e-maileket, amiben szerepel, hogy "a környezetttudatosság jegyében nem kinyomtatva küldjük el ezt Önnek".

Részint álszentségnek gondolom ezt a dolgot, hiszen az e-mail akkor is e-mailként küldenék, ha nem lennének annyira környezettudatosak. Másrészt viszont örülök a dolognak, hiszen legalább foglalkoznak a témával és beszélnek róla, de legalábbis szem előtt tartják.

Gyorsan akkor az első gondolat:

Környezetvédelem jegyében amit csak lehet, ne nyomtass ki, hanem tárold és terjeszd elektronikus úton. Gyorsabb, könnyebb és hatékonyabb módja ez az információ terjesztésének. Kérd meg a címzetteket, hogy ők se nyomtassák ki és cselekedjenek hasonlóan!

Mondd el, hogy Te mit javasolsz környezetvédelmi megoldásként!

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem e mail rendszergazda környezettudatos

Kábel vagy WiFi hálózat?

2009.06.08. 01:00 dJw_

A következőkben adunk némi áttekintést a cégvezetőknek, ha hálózatépítés előtt állnak melyik megoldást érdemes választani.

Elöljáróban azt lehet elmondani, hogy nincs általános szabály mikor melyik a jó megoldást hálózatépítés esetén. Mindig helyzetfüggő, hogy WiFi vagy kábeles hálózatot válasszunk-e. Ezért érdemes szakértő rendszergazdához fordulni tanácsért, vagy rábízni a teljes kiépítést.

A WiFi előnyei

  • nincs plusz kábel a hálózathoz is,
  • szabad mozgást biztosít a hatókörön belül,
  • viszonylag biztonságos titkosítással használható elfogadható sebesség mellett,
  • gyorsan kiépíthető a hálózat,
  • gyorsan lecserélhető az egész infrastruktúra.

Elmondható, hogy olyan helyeken érdemes használni, ahol fontos, hogy kevés legyen a kábel, szabadon kell a gépekkel - jellemzően notebookokkal - mozogni a területen belül, vagy a hálózat ideiglenes jellege miatt a plusz káblelezés időmegtakarítást jelent a megvalósítás során.

A WiFi hátrányai

  • sajnos gyakran előfordul, hogy egyes eszközök nem jól működnek együtt, így gyakori a hálózati kapcsolat megszakadása
  • a hálózati sugárzó - router, switch, stb - jele zavarható, s ahol sok WiFi eszköz működik, ott az egymás zavarása valószínű, ettől pedig a hálózati kapcsolat sebessége romlik, vagy gyakran megszakad a kapcsolat,
  • gyenge jelszint esetén a kapcsolat gyakran megszakad, vagy nagyon lassú lesz,
  • a sugárzás iránya nehezen szabályozható, vagy egyáltalán nem szabályozható, így olyan helyeken is használható az internetkapcsolatunk, ahol mi nem szeretnénk - pl az iroda előtti utcán -, és támadási pontot képez.

Bár nem jellemző, hogy gonosz hackerek notebookkal az iroda előtt ülnek éjjelente és az internetünket próbálják használni, vagy gépeinket feltörni, azért nem árt óvatosnak lenni. Az ördög nem alszik.

A kábeles hálózat előnyei

  • a hálózat zárt rendszerű, a végpontok helye minden esetben ismert és korlátozható,
  • titkosítás nélkül is biztonságosan használható rendszert kapunk,
  • a megoldás elterjedtsége miatt már kiforrott technikáról van szó, minimális azon eszközök száma, amik nem működnek együtt,
  • a hozzáférések hardver szinten is korlátozhatóak (ha kihúzzuk egy végpont kábelét, nincs kapcsolata), ezzel is a biztonságot növelendő,

Aki biztonságra vágyik annak csak kábeles megoldás javasolt.

A kábeles hálózat hátrányai

  • a kiépítése nehézkes, körülményes
  • a plusz kábel jelenléte elkerülhetetlen és olykor plusz kábelcsatornák kiépítése is szükséges,
  • egy esetleges hálózatfejlesztéshez a kábeleket is cserélni szükséges (pl: optikaira),
  • a végpontok helyhez kötöttek.

 

Jöhetnek a kiegészítések, vélemények és ellenvélemények!

6 komment

Címkék: wifi hálózat fejlesztés kábel lan rendszergazda hozzáférés hálózatfejlesztés végpont

Számítógép portalanítása

2009.06.01. 01:00 dJw_

Igen gyakori probléma és probléma forrás egy rendszergazda életében a számítógépek tisztán tartása. Elsősorban a munkaállomásokat érinti a kérdés, hiszen egy jól elhelyezett szerver pormentes szerverszobában van - ha nem, akkor tessék ilyet kialakítani, mert megéri.

Hogyan portalanítsuk a gépeket? - merül fel a kérdés. Egyet biztosan mondhatok: NE vizes ronggyal. Ezzel elég gyorsan lehet leamortizálni a gépparkot nullára. Léteznek dirket e célra kialakított portalanító spray-k, amik némileg gátolják is a por újbóli lerakódását. Csodákat persze ne várjunk.

Otthoni felhasználóknak is megéri a spray-t használni. 700 - 1.500 Ft között lehet kapni elfogadható minőségű sűrítményt. (Figyelj oda vásárláskor arra, hogy mennyi anyag van a dobozban - főleg az olcsóbbaknál.) Professzionális megoldás, de drága. Ettől valamivel olcsóbb egy saját kompresszor beszerzése és azzal kifújni a port.

Hol fújd ki a port a gépből? Mindenképp a szabadban, ugyanis a szervízhelységben minden csupa por lesz és órákig, napokig tud kavarogni a por egy rosszul szellőző helységben. Mobil kompresszor :)

A szájjal belefújós megoldást több szempontból sem javaslom:

  • akarva-akaratlanul is belekerül a légáramlatba egy kis nyál és ez kb. olyan hatással lehet, mint a nedves rongy - rövidre zárhat egy-két áramkört és könnyen leég néhány chip;
  • a kiáramló por nem éppen a legegészségesebb belélegezni való dolog, márpedig ha belefújtál egy számítógépbe, akkor utána levegőt fogsz venni;
  • a szembe bekerülve sem optimális a számítógép pora - szemgyulladást és más hasonló betegségeket okozhat.

Te hogyan portalanítasz? Esetleg takarítónőre bízod?

2 komment

Címkék: takarítás rendszergazda kompresszor tisztítás spray takarítónő takarító portalanítás portalanító

Már megint sok a spam

2009.05.28. 01:00 dJw_

- Kapitány, az ellenség áthangolja a fegyvereit!
- Modulálja a pajzsot, hadnagy!
Star Trek, Voyager

Nagyjából fél évente a spammerek módszert váltanak a spamküldési szokásokban, változtatják az e-mailek jellemzőit. Így kijátszák az adaptív - tanulni képes - szűrőket is. Bár ez a megoldás csak ideig-óráig működik, mégis sok felhasználót bosszantanak és rengeteg visszajelzés érkezik ilyenkor minden rendszergazdának, aki spamszűréssel foglalkozik.

"Kikapcsoltátok a szűrőt?" - hangzik a leggyakoribb kérdés. Nem, nem kapcsoltuk ki, csak sok az új minta, amit meg kell tanulnia.

Valószínű a spammerek is használnak adaptív szűrőket az "ellenfél" tanulmányozására és jól tudják mennyi idő még egy ilyen spamfilter megtanulja az alkalmazott mintákat. A felhasználóknak és cégvezetőknek pánikra semmi ok. A rendszer tovább tanul.

Már csak a tanulás sebességén kell javítani :)

Szólj hozzá!

Címkék: spam email rendszergazda spamszűrő szűrő spammer spamfilter adaptív szűrő adaptív

Rendszergazda viccek 9.

2009.05.26. 01:00 dJw_

Egy rendszergazda hajótörést szenved egy lakatlan szigeten köt ki. Fél évet eléldegél kókuszon és kókusztejen, és egész nap a tengert kémleli. Egyszer csak egy csónakban kiköt egy gyönyörű nő.

A rendszergazda megörül:

- Remek, végre valaki megmentett!!
- Sajnos én is csak egy hajótörött vagyok, a másik szigeten lakom.
- Milyen szerencsés, hogy a csónakkal jutott el a szigetre, talán megpróbálhatnánk eljutni innen.
- Nos a csónakot én építettem, bambuszból, háncsból és levelekből. Ahogy a nap járásából és a csillagokból kiszámítottam, legalább 2 hétre vagyunk a legközelebbi lakott szárazföldtől, és ennyi ivóvíz nem fér a csónakba. Nincs kedve átjönni hozzám? Biztos régen volt már társasága.

Át is eveznek a másik szigetre. A rendszergazda teljesen le van nyűgözve, kikövezett út vezet egy csodálatos bungalóhoz.

- Iszik valamit? - kérdezi a nő.
- Köszönöm nem, elegem van a kókusztejből.
- Ugyan! Van egy saját lepárlóm. Egy Martinit?

A férfi teljesen döbbenten ül és kortyolgatja a Martinit.

- Gondolom szívesen megborotválkozna, amíg én átöltözöm.

A rendszergazda szó nélkül átmegy a fürdőszobába, ahol két kiélezett kagylót talál. Mire megborotválkozik, a nő mindössze néhány liánba öltözötten fogadja:

- Gondolom, régóta egyedül van... - simítja hátra hosszú haját a nő.
- Igen. - feleli bizonytalanul a férfi.
- És biztosan szeretne olyasmit csinálni, amit már régen nem tehetett.
- NEM mondja komolyan!!! Megnézhetem az e-mail -jeimet?

Szólj hozzá!

Címkék: vicc humor poén rendszergazda

a google és a széndioxid-kibocsájtás

2009.05.18. 01:00 dJw_

Nemrégiben megjelent pár cikk arról, hogy egyetlegn google-kereséssel mennyi széndixodot termelünk. Megjelent ezzel kapcsolatosan egy érdekes írás a guglisagok.hu oldalon:

A Google két napja egy emészthetőbb adatokat tartalmazó táblázattal lepett meg minket, melyben mindennapi tevékenységek során keletkező széndioxid-kibocsájtást hasonlított össze egyetlen Google kereséskor termelődő mennyiséggel.

Az alábbi felsorolásban szereplő számok tehát egyetlen keresés többszörösei, az adott tevékenység esetében:

  • Egy átlagos napilap gyártása (100%-ban újrahasznosított papírból) =  850 keresés
  • Egy pohár narancslé elkészítése = 1.050 keresés
  • Egy adag edény mosogatógéppel való mosogatása = 5.100 keresés
  • 8 km utazás az átlagos amerikai autóval =  10.000 keresés
  • Egy sajtburger előállítása =  15.000 keresés
  • Egy átlagos amerikai háztartás egyhavi energia-fogyasztása =  3.100.000 keresés

A kérdés már csak az, hogy a Google-t használó átlagos amerikai felhasználó hány keresésnyi széndioxidot termel, amíg a keresést elvégzi és választ az eredményből.

Kiváncsi vagyok, vajon hány cég tudja megmondani, hogy az ő termékét / szolgáltatását használva hány gramm széndioxid kibocsájtásáért vagyunk felelősek.

Rendszergazda kollégák: a Ti rendszeretek üzemeltetése hány grammot termel? Egyáltalán, mi a képlet, amivel ki lehet számolni?

Szólj hozzá!

Címkék: google keresés rendszer rendszergazda széndioxid kibocsájtás

Számítógépbolt adatbázis

2009.05.12. 01:00 dJw_

Bemutatom mindenkinek a www.szamitogepboltok.hu oldalt - számítógépbolt kereső, számítógépbolt adatbázis. Jelenleg több, mint 400 bolt adataival működik az oldal. A regisztráció, bekerülés teljesen ingyenes, csak a kapcsolatfelvételnél el kell küldeni a bolt adatait hozzá.

Javaslom, hogy Te is nézd meg az oldalt és ellnőrizd saját boltod adatait. Amit kérünk cserébe - persze nem kötelező -, hogy tedd ki a saját oldaladra a linkjét a www.szamitogepboltok.hu -nak.

Egyelőre ennyi. Kommenteket várom: jó ez? Nem jó? Fölösleges? Mit gondolsz?

1 komment

Címkék: bolt számítógép számítógépbolt

hogy jobban induljon a hét

2009.05.11. 01:00 dJw_

Szólj hozzá!

Címkék: vicc humor poén rendszergazda

Rendszergazda viccek 8.

2009.05.05. 01:00 dJw_

Honnan tudhatod, hogy rendszergazda vagy? 10 dolog, amiből kiderül, hogy Te egy rendszergazda vagy - olvasd el, lehet hogy rád nem igaz, de a párodra igen :)

Szólj hozzá!

Címkék: vicc humor poén rendszergazda

Ajánlott szoftverek irodai használatra

2009.04.24. 01:00 dJw_

Ajánlanék pár szoftvert, amik vagy ingyenesek és nagyon jól használhatóak és biztonságosak, vagy nélkülözhetetlenek egy mai irodai számítógépen. Nem kívánok minden feladatra ajánlani, csak egy átlagos irodai számítógépre kell gondolni.

Tipp: ezeket is be kell vezetni a szoftvernyilvántartásba.

Internet használat

Dokumentumok

Média, szórakozás

(bár minden főnök azt mondja ezt nem szabad, azért minden munkaállomáson ott vannak - és ha már ott vannak mondjuk ki)

Te mit ajánlanál még? Mi maradt ki?

1 komment

Címkék: szoftver rendszergazda szoftvernyilvántartás

Új rendszergazda a gáton - 2. rész

2009.04.22. 01:00 dJw_

Ha már túlestünk a rendszerrel való első találkozáson és megtudtuk hol milyen szoftverek, harverek működnek, akkor ideje gondoskodni az adminisztrációról. De mit is kellene adminisztráljunk?

Hálózati rajz

Lényegében egy térkép az irodáról és arról, hogy a hálózati kábelek merre futnak, hol vannak végpontok (csatlakozók), hol vannak hálózati elosztók (routerek, switchek) és egyéb hálózati eszközök. Ennek a rajznak csak a fixen rögzített, vagy beépített elemeket érdemes tartalmazni, így a munkaállomások helyét nem. Egy iroda átrendezés esetén rajzolhatnánk újra. :)

Szoftvernyilvántartás

Ezzel a témával bővebben is foglalkozunk a blogon kölün sorozatban. Itt olvashatsz bővebbet a szoftvernyilvántartásról.

Adatkezelési szabályzat

Ez a dokumentum megmondja, hogy milyen adatokat hogyan tároljunk, azokhoz kinek/kiknek kell hozzáférés, milyen módon készüljön biztonsági mentés róluk, stb.

Illetve nem árt kitérni ebben arra is, hogy a pendriveokat és más adathordozókat hogyan kell(ene) a felhasználóknak kezelniük. Gondolk arra, hogy ne másolja fel az összes ügyfél bizalmas adatait egy pendrivera és ne vigye haza, "mert otthon még dolgoznék rajta"... stb.

Külső és belső kiszolgálók információinak nyilvántartása

Mi tartozik ide? Lényegében minden olyan információ, ami valamilyen szerverhez kapcsolódásban nyújt segítséget. Pl: Internet kapcsolat, levelező szerver beállítások, web tárhely és FTP beállítások, stb.

Felhasználói hozzáférések nyilvántartása

Ez nem maga a számítógépen rögzített hozzáférési jogosultságok listája, hanem egy egyszerű táblázat, amiben az oszlopok a feladatokat, a sorok a felhasználók neveit tartalmazzák. Egyszerűen alkalmazva egy X jel kerül mindenhova, ahol a felhasználónak van hozzáférése.

Nem egy komolynak tűnő nyilvántartás, mégis eléggé hatékony és minden munkatárs számára egyértelmű, felfogható. Ez jó, mert ha megértik és látják a felhasználók, hogy mihez és mihez nem férhetnek hozzá, akkor gyorsan jelezni fogják az esetlegesen tévesen felvázolt helyzet. Legjobb ezt egy minden munkatárs jelenlétével megtartott értekezleten bemutatni, így ott a cégvezető is láthatja kinek mi a gondja és egy helyen orvosolhatja azokat.

Biztonsági mentés rendje

Igen fontos dokumentum, mert ez rögzíti, hogy milyen rend szerint zajlik a biztonsági mentés. Mitől, mikor, milyen gyakran, hova történik mentés. Ezek a leglényegesebb információk. Midezek mellett meg lehet még adni a mentés módját is, illetve a szoftver vagy hardver nevét ami a mentést készít.

Szintén érdemes bemutatni a munkatársaknak is, hogy tisztában legyenek vele mikor készül mentés a munkájukról. Segíthet megelőzni az adatvesztést.

Szólj hozzá!

Címkék: hálózat rendszergazda adatkezelés adatbiztonság szoftvernyilvántartás rendszerátvétel

Interjú Garamszegi Károllyal, az ATEO Bt. vezetőjével

2009.04.20. 01:00 dJw_

Garamszegi Károly

14 éve foglalkozom informatikával, azon belül is számítógépes hálózatokkal és internetes biztonsággal. Az utóbbi években a fókuszom egyre inkább az üzemeltetési kérdések felé, s azok vezetői vonatkozási irányába mozdultak el. Ennek alapján jelenleg a vezetői informatikai tanácsadás, és vezetői szempontból (is) jól üzemeltetett informatikai infrastruktúra az általam legérdekesebbnek tartott terület.

1. Szerinted mit jelent rendszergazdának lenni?

Én ebben a szóban a "gazdát" emelem ki, annak is hagyományos értelmében, csakúgy, mint a régi mondásban: "a gazda szeme hizlalja a jószágot". Véleményem szerint akkor jó egy rendszergazda, ha az üzemeltetett rendszerre sajátjaként gondol, érzi és kezeli. Olyan egyszerű de mégis fontos apróságokra gondolok, mint pl, hogy akkor is ránéz-e a rendszerre, ha nem kapott hibabejelentést, vagy törődik-e azzal, hogy miként lehetne jobbá tenni (és most nem a "lassú a szerver, csinálj valamit!" kezdetű motivációra gondoltam).

2. Szerinted milyen a jó rendszergazda?

Ezt az előző kérdésben azt hiszem, megválaszoltam. Itt tenném hozzá, hogy nem értek egyet azzal az elterjedt nézőponttal, hogy akkor jó egy rendszergazda, ha soha nem látod. Szerintem egy rendszergazdának igenis kommunikálnia kell a vezetés felé, s egyfajta tanácsadói szerepet is be kell töltenie.

3. Ha informatikai témakörben keresel szakembert, mi az elsődleges szempontod és mi a többi szempontod, ami alapján egy jelöltről eldöntöd, hogy alkalmas-e?

Alapvetően jó embert keresek, s csak aztán nézem meg, hogy milyen szakember. Arra gondolok, hogy legyen megbízható, felelősségteljes és legyen realitásérzéke. Szakmai szempontokat tekintve pedig kettéválasztanám a válaszomat és bankos szlenget használva válaszolnék: back-office munkakörben kizárólag a szakmai hozzáértés, tapasztalat számít, front-office munkakörben nálam egyenlő súllyal esik latba a szakmai tapasztalat és a kommunikációképesség, szocializálódási hajlam is.

4. Mi a legfontosabb, amit egy rendszergazdának meg kell tennie szerinted?

Meg kell értenie, hogy felelősséget vállal egy cég vagy iroda működéséért.

5. Fontos a nyilvántartás egy informatikus életében? Te használsz valamilyen nyilvántartást a munkádról? Ha vezeted rendszeresen, mivel veszed rá magad arra, hogy mindig használd?

Szerintem ebben a szakmában is legalább olyan fontos, mint a többiben. Rendszeres nyilvántartást vezetünk az összes elvégzett munkáról, hibajegyről, megoldásokról, illetve a belső projektekről. A motiváció pedig az öröm, mikor látjuk a statisztikákból, hogy sikerült valamilyen működési paraméteren javítanunk, valamelyik ügyfelünk rendszerében a hibabejelentések száma lecsökkent, vagy ugyanazt a feladatot már rövidebb idő alatt is el tudjuk végezni.

6. Mi a véleményed, egy cégvezetőnek mennyit kell informatikára költenie? Tudnál tippeket adni más cégvezetőknek?

Remélem nem köveznek meg a kollégák, de szerintem a lehető legkevesebbet, ami még középtávon megfelel a cég stratégiájának. Azt a tippet adnám más cégvezetőknek, hogy informatikai beruházásaik során ne vegyenek meg semmit, aminek nem látják a konkrét hasznát. Mi nagyon jók vagyunk misztikus informatikai kifejezésekben, de ha ezt nem tudjuk lefordítani mindennapi előnyökre, akkor ne tessék tőlünk ezt megvenni.

7. Mit jelent számodra az olcsó megoldás?

Az olcsót én a költség és a megtermelt haszon viszonylatában értem: olcsónak mondom, ami várhatóan több hasznot hajt, mint amennyi költséget támasztott.

8. Milyen eszközöket használsz a munkatársaiddal, ügyfeleiddel és partnereiddel való kapcsolattartásra?

Gyakoriság szerinti sorrendben: mobiltelefon, Skype, e-mail, személyes találkozók, belső ügyviteli rendszerek.

9. És jöjjön két személyes kérdés: mi a kitűzött célod, amit leginkább szeretnél elérni? Miért éppen az?

Szeretném megmutatni, hogy nagyon sok, multicégnél bevált informatikai infrastruktúra megoldás hasznára válik a KKV szektor szereplőinek, s mindezt olyan költségszint mellett, ami számukra is gyors megtérülést biztosít. Azért tűztem ki ezt célul, mert különösen nagynak érzem az informatikai lemaradást a KKV szektorban, s ez nem tesz jót a versenyképességünknek.

10. Mi motivál a munkád során, a mindennapjaidban?

Szeretem a munkámat.

10+1. Mit kérdeznél a következő interjúalanytól?

Milyen szerepe van a cégednél a szervezett (informatikai vagy egyéb) oktatásoknak? Van ennek piaca a magyar kisvállalkozások közt?

Vidi Rita, az előző interjúalanyunk kérdése: Hogyan, miben, milyen mértékben érinti a válság a cégedet? Különösképp az informatikai eszközökre és a rendszergazdai, szakemberi gárdára tekintettel.

A válság hatása érezhető a mi területünkön is, szerencsére arról nincs szó, hogy ügyfelet veszítettünk volna, de nem nőtt számottevően az új érdeklődők száma a legutóbbi negyedévhez képest. Láthatóan mindenki még kétszer meggondolja, hogy feltétlen szüksége van-e újabb beszerzésre.

Szólj hozzá!

Címkék: interjú rendszergazda károly garamszegi ateo

Szoftvernyilvántartó szoftver

2009.04.17. 01:00 dJw_

Ismét a szoftvernyilvántartás, mint visszatérő téma. Rendszergazdáktól sok kérdést kaptunk, hogy hogyan is kell ezt valójában csinálni és a PDF fájlok alapján hogy is kellene működjön a dolog, stb.

Nos, most sokak örömére egy igen hasznos kis szoftvernyilvántartó szoftvert bocsátunk közkézre. Régebben volt már interneten, de sikeresen eltűntették a fizetős szoftvereket gyártók. (Többek között e szoftver készítője is... az újabb verziók már fizetősek.)

A SoftBase 1.4.1 verziója letölthető innen.

4 komment

Címkék: szoftver letöltés szoftvernyilvántartás softbase

A törvény vigyázó szeme a spamek ügyében tekint le ránk

2009.04.16. 22:22 dJw_

Büntetné az elektronikus levelezési címekkel való kereskedelmet Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsmanhoz számos panasz érkezett, melyekben a kéretlen elektronikus levelek, a spamek kapcsán. A panaszok között is sok az olyan, amiben azt jelezték, hogy a kéretlen levélben azok küldői email-címeket, elérhetőségeket, személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat kínáltak megvételre. Az ombudsman ezért a Büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezi.

Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy már maga a megkeresés, az ajánlattétel is többnyire jogsértő módon történik. Az ilyen, direkt marketing célú elektronikus üzenet csak a címzett előzetes hozzájárulásával küldhető. A megvételre felajánlott adatbázisok általában több száz személy nevét, elérhetőségét és egyéb személyes adatait tartalmazzák, és általában jogszerűtlen forrásból származnak. Ezek felhasználása is illegális, mivel nem járultak hozzá az érintettek. A személyes adatokkal való ilyen kereskedelem súlyosan sérti nemcsak a személyes adatok védelméhez való jogot, hanem beavatkozást jelent az egyének magánéletébe - véli az ombudsman.

Jóri András ezért a Büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezte, javaslata alapján akkor is büntethető lesz a személyes adatokkal való visszaélés, ha azt üzletszerűen vagy jogtalan haszonszerzés céljából követik el. A törvények szerint a személyes adatokkal való visszaélés most még csak akkor büntethető, ha jelentős érdeksérelemmel jár, illetve egyéb körülményekkel társul.

Forrás: Független Hírügynökség

Apró örömök a rendszergazdák életében is, ha törvényekről van szó... bár magam részéről kiváncsi vagyok, hogy melyik állami szerv fogja tudni kinyomozni a gmail és más külföldi szolgáltatós freemail címről feladott spameket.

Ehhez tessék hozzászólni!

Szólj hozzá!

Címkék: spam adatvédelem törvény rendszergazda adatbiztonság adatkezéls