A rendszergazda blogja

- Miért teszi ki a rendszergazda a romlandó kaját az ablakok alá?
- Mert a Windows alatt minden lefagy.

Bill Gates földi pályafutását befejezve a kiérdemelt Pokolra kerül. Az Ördög azt mondja neki:
- Mutatok neked három helyet. Ezek közül te választhatod ki azt, ahol az örökké tartó bűnhődést fogod eltölteni.
Elsőként egy lángoló tavat mutat neki, ahol milliónyi elkárhozott lélek szenved mindenféle szörnyű kínzás közepette. A második hely egy hatalmas aréna, ahol több ezer embert üldöznek kiéhezett oroszlánok. Végül a harmadik hely egy kis szoba, ahol az asztalon egy üveg bor, a sarokban pedig egy számítógép található. Gates gondolkodás nélkül ezt választja.
Az Ördög betessékeli, majd rázárja az ajtót. Ahogy megfordul, beleütközik Luciferbe, aki dühösen mondja neki:
- De hát ez Bill Gates volt. Emberek milliói köszönhetik neki nyomorúságukat, te meg a legjobb helyre zárod?
- Mindenki ezt gondolja - kuncog az Ördög. - De a borosüvegen nincsen lyuk...
- És a számítógép?
- Az a legjobb - nevet hangosan az Ördög. - Windows 95 van rá telepítve, és a billentyűzetről hiányzik 3 gomb.
- Melyik az a három?
- A CTRL, ALT és a DEL...

Még nem találtam ilyet a magyar rendszergazda cégek weboldalán, ezért készítettünk egy ár-kalkulátort. A legtöbb rendszergazda cég nem publikálja az árait, mert úgy gondolja ezzel veszít a versenyképességéből, a konkurencia alááraz stb.

Azt gondolom erről, hogy egy rendszergazda ára nem attól függ, hogy mennyit kér a munkájáért, hanem attól, hogy mennyit spórol a cégnek. Ahogy egy jó könyvelő esetében is érvényes.

És itt megtekinthető a rendszergaza ár kalkulátor.

Szerinted lehet fix ára a rendszergazdának? Kommentelj!

Nem is tudom hogyan értékeljem az eseményt... kollégám egy konkurens cég weboldalán egy az egyben a mi rendszergazda weboldalunk szövegére bukkant. Elsőre egy kissé felháborítónak találtam a dolgot, másodjára pedig elszomorítónak.

Felháborító, mert mégiscsak a szellemi termékünkről van szó, az a több órányi szöveg írás, módosítás, gondolkodás és a többi. Elszomorító, mert ebben az országban ezt megengedhetőnek vélik emberek, és mert úgy vélik ilyen módon is kreálható minőségi weboldal.

Elszomorító, mert nincs annyi kreativitás a szakmában résztvevő többi szakemberben, hogy saját szöveget írjon magáról, a szakmáról. Persz elhiszem, hogy nem mindenki tud jól és eladható módon fogalmazni - valószínű én sem tökéletesen -, de legalább keresne fel egy profit, aki webes marketinggel is foglalkozik.

Bár... azt mondják, hogy csak a jóktól szoktak lopni... :)

Na most ehhez szólj hozzá!

Sokszor merül fel a kérdés, hogy hol tároljuk a szoftvereket, telepítőlemezeket, licensz-szerződéseket. Az a javaslat, hogy száraz, hüvös, napfénytől védett helyen - ahogy a coca-colat :)

Viccet félretéve: érdemes mindezeket a dokumentumokat, lemezeket egy helyen tárolni, lehetőség szerint olyan helyen, amihez nem fér hozzá akárki - például egy páncélszekrény, vagy ennek hiányában egy sima, zárható szekrény is megteszi.

Egy ellenőrzés esetén kérhetik a telepítő lemezeket is és nem árt, ha gyorsan be tudjuk mutatni. De egyszerűbb esetben egy telepítésnél sem árt, ha tudja a rendszergazda, hogy hova kell nyúlni a megfelelő lemezekért.

Cégvezetőként pedig ez is a rendet és a rendszert szolgálja. Tessék odafigyelni rá!

És egy tipp: a szoftverekről mindig készítsünk biztonsági mentést - egy üres CD ma már nem drága, az eredeti viszont nem olcsó -, és könyörgöm! A biztonsági mentést NE az eredetivel egy helyen tároljuk. Ha megoldható, a biztonsági mentés egy másik épületben legyen tárolva.

A hálózati rajz, vagy hálózattérkép dokumentálja az épület alaprajzán a számítógépes hálózat kábeleit, végpontjait, elosztóit, routereket, swicheket és internet csatlakozási pontokat.

Mire jó ez? Nagyszerűen használható, ha fejlesztést tervezünk a hálózatban. Egyszerűen áttekinthető benne a teljes épület kábelezése és nem kell szétbontani az összes kábelcsatornát és álmennyezetet, hogy megtudjuk hol futnak a kábelek. Rengeteg munkát spórolhatunk vele, ami óradíjban fizetett rendszergazda esetében súlyos ezresekben mérhető megtakarítás.

Meghibásoldás esetén is remek eszköz a hiba helyének felderítésében. Egy túl egyszerű példa: épületfelújítás közben elvágnak egy kábelt és azt kell kideríteni, hogy az adott hálózatszakaszon miért nincs internetkapcsolat, pedig minden eszköz megfelelően működik és jól van beállítva. Csak rá kell pillantani a hálózati rajzta és a rendszergazda máris tudja, hogy merre kell keresni a problémát.

A cégvezetőknek ajánlom, hogy követeljék meg a hálózati rajz elkészítését és folyamatos frissítését. Maximalisták kérhetik mindezt digitálisan vezetve, hogy könnyű legyen módosítani :)

A rendszergazda megy haza éjjel egykor részegen a munkahelyéről az albérletébe. Egyszer csak elé veti magát egy kicsi béka.
Mivel nem sikerül elsőre ráugrania a kis jószágra, a béka gyorsan kiabálni kezd:
- Rendszergazda! Rendszergazda! Én egy elvarázsolt, szépséges királykisasszony vagyok, akit egy gonosz boszorka változtatott át! Csókolj meg, akkor visszaváltozom, és már mint bűbájos királylány megcsókollak!
- Hö-hö. - mondta a rendszergazda, és zsebre tette a békát.
A 4-es villamoson egyszer csak hallja, hogy a béka mocorog a zsebében, hát kiveszi:
- Rendszergazda! Rendszergazda! Csókolj meg, meglátod, szép királyleánnyá változom, utána egy egész hétig azt csinálsz velem, amit akarsz!
- Hö-hö. - és zsebre teszi.
Hazaér, megint érzi, hogy mocorog a béka.
- Mondd már meg, miért nem akarod, hogy visszaváltozzam királyleánnyá, és egy álló hétig minden kívánságod teljesítsem?
- Tudod, királylány, rengeteg a munkám, stresszben élek, alig vagyok otthon, egy királylány púp lenne a hátamon. De egy beszélő béka - hö-hö - az cool!

Majer Bálint blogján találtam ezt a gyöngyszemet. Aki cégvezető, nem biztos, hogy mindent fog érteni, de a rendszergazdák már csak ilyen szakmai humorral vannak megáldva :)

Az eredeti:

Bálint verziója:

Nincs bugos Service packom.
Nem vagyok Szoftverkalóz, és nem hordok dll-hibát
A világ egyik legszebb és legnehezebb nyelvét kell értenem
És rajtam kívül még több millióan értik mire gondolok, mikor azt mondom: kernelforgatás
A configolás megelőzi az installjaimat,
És nem örülök, ha a noobok összekeverik a kubuntut a xubuntuval
Büszkén gondolok az Open Source-ra az igazságosra. Az Xorg-ra. A GNOME-ra és a KDE-re
Szeretem a vírusmentességet. Az ALSA-t, az mplayert, a compiz-fusiont.
Itt élek az számítógépem szívében.
Benchmarkban mi vagyunk a császárok, és igenis nekünk vannak a világon a legszebb Desktopjaink.
OpenSuse… én ígyszeretlek!

...avagy mi történik, ha új rendszergazda szerződik egy céghez? Nagy problémát okoz a cégek - és a rendszergazdák - életében is a rendszer átvétele. Rengeteg kérdés felmerül ilyenkor: mit kell archíválni, mit kell újratelepíteni, a szerver milyen bállításokkal fut, mivel nem elégedettek most, milyen szoftverekkel dolgonak, hol futnak a hálózati kábelek, hol vannak végpontok, hol vannak a hálózati elosztók, routerek stbstb.

Tapasztalatom és több cégvezető ismerősöm tapasztalata szerint a KKV szegmensben sem a cégvezetők, sem a rendszergazdák nem foglalkoznak hálózati rajz, szabályrendszer-dokumentáció vagy szoftvernyilvántartás elkészítésével. Ennek hiányában pedig igencsak körülményes egy rendszer átvétele, átadása.

Ha van, nagy segítség

Mik azok a dokumentumok, amit egy cégvezetőnek mindenképpen meg kell követelnie egy rendszergazdától?

• hálózati rajz
• szoftvernyilvántartás
• biztonsági házirend
• adatkezelési szabályzat
• külső és belső kiszolgálók információinak nyilvántartása (pl internet kapcsolat felhasználói neve és jelszava, levelező szerver beállítások stb)
• felhasználói hozzáférések nyilvántartása
• biztonsági mentés rendje

Miért jó ha vannak ezek a dokumentumok? Egészen egyszerű: mert pillanatok alatt meg lehet belőlük tudni, hogy a hálózatban munkálkodó gépek milyen módon üzemelnek. Egy rendszergazda számára minden fontos információt tartalmaznak.

Ha nincs, nagy munka van

Nyilvántartások, dokumentációk - és általában az előző rendszergazda - hiányában marad a legkörülményesebb megoldás: minden egyes munkaállomást végignézni, hogy melyik felhasználó mivel dolgozik, mihez fér hozzá, milyen beállításokkal levelezik stb.

Ez egy olyan hálátlan feladat, ami általában rengeteg hibával jár, ugyanis rengetegszer előfordul, hogy a rendszergazda végignézte a gépet szoftverek után kutatva, megkérdezte a felhasználót milyen programokkal szokott dolgozni, megkérdezte a főnököt is, hogy ki mivel dolgozik... mégis kimarad egy szoftver a listából, vagy egy igen fontos Excel fájl, amiben több éves adatállomány található (biztonsági mentés nélkül persze).

És persze amiről senki nem tesz említést, az nem is fontos a legtöbb esetben, így törölhető.

Hogyan vegyünk át rendszert?

Magam részéről azt javaslom, hogy a rendszergazda jelenjen meg egy brutális méretű tárhellyel rendelkező számítógéppel és minden munkaállomás minden merevlemezéről készítsen egy mentést a Norton Ghost programal vagy az Acronsi True Image szoftverével.

Cégvezetőnek pedig azt javaslom, hogy másként ne engedje a rendszergazdát a gépei közelébe. A fentebb említett apró bakikat el lehet kerülni jelentős mértékben, ha minden gépről van teljes értékű, bármikor visszaállítható biztonsági mentés.

Meddig érdemes ezeket a mentéseket megőrizni? Két évet ajánlok. Egyrész a tároló egységek (HDD) nem olyan drágák már, hogy bármelyik céget is megrengessék, másrészt bármikor eszébe juthat Micikének, hogy "jujj, azt elfelejtettem mondani, hogy..." és ilyen esetekben nagyon kényelmes csak elővenni a mentést, kiszedni belőle a kért fájlt és kész.

Természetesen ez a megoldás nagy gépszám esetén nem működőképes.

Újratelepíteni mindent?

Véleményem szerint nem. Legalábbi nem azonnal. Persze ez is helyzet- és rendszerfüggő dolog, mert egy jól működő rendszert teljesen fölösleges a kelleténél jobban piszkálni. Ellenben egy teljesen vírusos, minden-gép-az-összeomlás-szélén-áll rendszert jobb azonnal újratelepíteni.

A teljes újratelepítés mivel jár? Előnyökkel és hátrányokkal, ahogy minden más is...

Az előnyei: az új rendszer biztosan az új rendszergazda igényei szerint fog működni és ha jól csinálja, akkor egészenbiztosan vírusmentes, adathalász programoktól mentes és biztonságosan használható.

Hátrányai: az újratelepítés költséges megoldás. Ha munkaidőben történik, akkor a munkaállomások kiesésének költségeivel kell számolni. Ha hétvégén, akkor a hétvégi óradíj nem lesz olcsó.

folytatás következik...

Te milyen megoldásokat javasolsz? Mi a véleményed? Írd meg kommentként!

Az infó számomra is új, de annyira meglepő, hogy ezt közzé kell tegyem. Ma van a Nemzetközi Párnacsata Nap. Tavalyról itt egy videó.

Te ott voltál? Ha nem, jövőre elmész? :) Kommentelj!

Egy régimódi rendszergazda így csinálja. :) Te hogyan szűröd a szemetet? Milyen szoftvert / módszert használsz?

Az elején elhatároztam, hogy szigorúan szakmai, cégvezetőknek szóló és néha szórakoztató könnyed postokat fogok közzétenni e blogon. Nos ki-ki döntse el ez a fejezet hova tartozik, de nem véletlenül jelenik meg a bolondok napján ;)

Akár esettanulmány is lehetne rendszergazda cégek vezetőinek, hogy miről lehet felismerni a rossz ügyfelet.

Az egész történet azzal kezdődik, hogy egy kedves ügyfél leszerződik 6 munkaállomásból és egy szerverből álló hálózatának karbantartására és felügyeletére. A részletek lényegtelenek a sztori szempontjából. Kialkudott egy nagyon-nagyon alacsony árat a havi készenléti díjra + havi kétszeri ingyenes kiszállásra. Folyt is rendben a kapcsolat, ha gond volt mentünk és karbantartottunk 10-50 perc alatt mindig minden probléma megoldódott a helyszínre érkezéstől számítva.

Egyszer aztán hívott a kedves cégvezető hölgy, hogy át kellene beszéljük az árakat. Ebből sejtettem, hogy semmi jó nem fog kisülni ebből és tovább akar alkudni. Közölte, hogy a szerződést szeretné felbontani és majd eseti megbízás keretében fizetni, azaz csak akkor fizet, ha ki kell jönni és probléma van. Végülis nincs ezze sem gond, van ilyenre is lehetőség, de az óradíj majdhogynem a duplája és nincs ingyenes kiszállás sem, nincs garantált kiszállási idő, sem ingyenes telefonos support. Azt mondta ez neki jobban meg fogja érni. Nos, akkor részemről rendben.

Az új megállapdoás alapján ment is minden rendben, mígnem az egyik esetben ott volt a boltban a kedves cégvezető hölgy is. A probléma egészen jelentéktelen volt, azt hiszem egy öntapadós árcimkéket nyomtató gépben ragadtak le folyton a címkék, mert rosszul fűzték be az eladók a szalagot. Kb 10 perces munka volt megoldani a problémát, de ugye óradíj és kiszállási díj, ahogy megegyeztünk az elszámolható. Közöltem az árat a munka végén, mire a cégvezető hölgy előtoppant a semmiből a következő mondattal:

"Nem lesz az kicsit sok? Hát alig 10 percet voltál itt!?"

Mit lehet egy ilyenre reagálni? Annyira meglepett a kérdése, hogy hirtelen elbizonytalanodtam. Ő ezt valószínű észrevette és rögtön alkudozni kezdett: legyen az óradíjnak csak az arányos része... nem, azt nem lehet... jó, akkor ne legyen kiszállási díj... nem, azt sem lehet. Sittem a következő ügyfélhez. Végülis addig-addig zaklatott és nem akart fizetni, amíg belementem, hogy a kiszállási díjat most az egyszer elengedjük. Az hiszem itt követtem el a legnagyobb elkövethető hibát.

Ezek után az eddig szépen együttmáködő kollégái, akik mindig kifizették a munkát, ha megcsináltuk amit kértek, már minden esetben azzal jöttek, hogy "ezt a főnökasszonnyal kell megbeszélni, mi nem adhatunk ki pénzt nektek". Nekünk. Szóval másnak igen, nekünk nem.

Eljöttünk, mert hát mit lehet tenni egy alkalmazottal. Őt kirúgja a főnök, ha ellene cselekszik. De azért közöltük, hogy a pénzért később beugrunk, beszéljék meg a főnökkel, mert a munka el lett végezve.

Két nap múlva ismét hívnak, hogy gond van a géppel a kasszában, nem megy a vonalkód leolvasó. A probléma súlyos, siessünk, mert így nagyon lassan tudnak csak kiszolgálni. Na igen... megoldottuk a problémát és a számla az előző és a mostani óradíj + 2 kiszállás. Erre a lányka azonnal a főnököt hívja, hogy ennyi pénzt akarunk kérni. A főnök telefonon fel van háborodva, mi az hogy ennyibe kerül és miért ennyi és biztos megint csak 10 percet voltunk ott és amúgyis, most azért kellett kimenni, mert az előző esetben nem csináltuk meg rendesen. És a többi.

No. Itt telt be a pohár. A pénzük nem kell és közöltem a cégvezető hölggyel, hogy legyen szíves többé ne keressen, mert nem áll módunkban ingyenesen munkát végezni és kiszállni hozzá.

Sajnos mi sem a fáról szedjük a pénzt. De még ha úgy is lenne, akkor is az üzleti etika megkívánja - szerintem -, hogy az elvégzett munkát fizessék ki az előre megbeszéltek szerint.

Szerintem az ilyenek miatt tart még csak itt ez az egész ország, ahol tart - mert egyébként sokkal előrébb lehetnénk. Te hogy gondolod? Kommentelj!

Vidi Rita

Vidi Rita vagyok, a Vírus Kommandó Főparancsnoka :) Ezt a titulust egyszer egy olvasómtól kaptam, azóta már többen rászoktak a használatára, talán azért, mert olyan parancsnokos vagyok. A Vírus Kommandó égisze alatt a kisvállalkozások vírusvédelmi és adatvédelmi szempontból fontos információval való ellátottságának színvonalát növeljük. Kimondottan nem a szoftveres megoldásokat javasoljuk elsősorban, hanem a kellő információk birtoklására helyezzük a hangsúlyt, hiszen nyilvánvaló tény, hogy a felhasználók még nagyon-nagyon sokat tudnának hozzátenni a biztonsági szint emeléséhez, ha egyáltalán tudnák, mit kell tenniük.

Egyébként még nagyon sok mindennel foglalkozom, de mindig a felhasználókkal, olvasóimmal való kapcsolattartás okozza a legnagyobb örömet számomra.

1. Szerinted mit jelent rendszergazdának lenni?

Az én olvasatomban, figyelembe véve a célközönségemet - otthoni felhasználók és egészen kicsi, néhány fős, akár online vállalkozások - a rendszergazda az, aki leveszi a vállalkozó, vezető válláról a számítástechnikai eszközökkel, hálózatokkal kapcsolatos problémák, sőt, a szinten tartás megoldását is. Ezen belül persze rengeteg speciális lehetőség létezik, nagyon fontosnak tartom, ezért kiemelném a kommunikációt és a megfelelő tájékoztatást, informálást.

2. Szerinted milyen a jó rendszergazda?

A jó rendszergazda képes a cégvezető és a felhasználó fejével IS gondolkodni, ami kimondottan nehéz feladat lehet. A jó rendszergazda türelmes, vidám, nyitott, és nem néz alapból másokat hülyének (elnézést a kifejezésért :)). Van egy mániám a rendszergazdákkal kapcsolatban: a jó rendszergazda bevallja, hogy mihez NEM ért. Ez nem szégyen, ez nem titkolni való dolog, egyszerűen a korlátaink ismerete és elismerése rengeteg félreértéstől, gondtól kímél meg minket. Nem kell ezt nagy dobra verni, csak tudatosítani kell, aztán persze a gyengébb területekre rá lehet erősíteni. A gyenge terület lehet akár a kommunikációs készség is, nem kimondottan szakmai területre gondoltam.

3. Ha informatikai témakörben keresel szakembert, mi az elsődleges szempontod és mi a többi szempontod, ami alapján egy jelöltről eldöntöd, hogy alkalmas-e?

Nagyon ritkán van ilyesmire szükségünk, hiszen mi számítástechnikai szervizeléssel is foglalkozunk (lakosság felé jórészt), számítástechnikai boltunk van. Természetesen olykor bizonyos részterületek szakértőihez kell fordulnunk, mert az az egyszerűbb és gyorsabb. A lényeg ilyenkor az, hogy értsük egymás nyelvét, tudjunk együtt dolgozni.

4. Mi a legfontosabb, amit egy rendszergazdának meg kell tennie szerinted?

Ez helyzettől és megbízótól is függhet szerintem. Biztosan vannak olyan cégvezetők, vállalkozók - ha maradunk a kisvállalati szféránál -, akik tudni sem akarnak semmiről, mindent a rendszergazda kezébe tesznek. Persze felelősséget is. Ezt nem tartom helyesnek. A rendszergazda olyan, mint egy jó gazda, ez nem merülhet ki abban, hogy telepítget, problémákat old meg. Sokkal fontosabb a megelőzés, de ehhez meg elengedhetetlen a megfelelő információ áramlása. Tehát a rendszergazdának rengeteg, nagyon fontos teendője kell, hogy legyen egy cégnél. Ha ez nem valósul meg, akkor félő, hogy csak dísznek van...

5. Fontos a nyilvántartás egy informatikus életében? Te használsz valamilyen nyilvántartást a munkádról? Ha vezeted rendszeresen, mivel veszed rá magad arra, hogy mindig használd?

Minden munkakörben fontos valamiféle nyilvántartás, dokumentáció, de nem ragaszkodom szorosan ezekhez, maximum akkor, ha méréshez szükségesek (mondjuk vevői megelégedettség, munkák elkészültségi foka, stb.). Én azt az elvet vallom, hogy feleljünk meg maximálisan a törvényeknek, a szabályokat, nyilvántartások szükségességét úgy alkossuk meg, hogy azok előre vigyék a munkát, ne pedig hátráltassák. Előző életemben minőségbiztosítási tanácsadóként a szabályok betartatása volt a feladatom. Cirka 1600 oldalnyi szabály betartatása. Imádtam azt mondani, hogy: oké, ezt most megszegjük, mert ellent mond a józan paraszti észnek, és akadályozza a termelést. Ez a kulcs: józan paraszti ész. De nevezhetjük józan rendszergazdai észnek is!

6. Mi a véleményed, egy cégvezetőnek mennyit kell informatikára költenie? Tudnál tippeket adni más cégvezetőknek?

Ó, ez kedvenc témám. Először is, az informatikára való költés az tulajdonképpen befektetés. Ha ezt egy cégvezető nem látja, akkor vagy nincs még rá pénze és ez által nem akarja meglátni a lényeget. Ebben az esetben remélhetőleg ez csak egy átmeneti állapot, és nem lesz belőle berögződés. A másik lehetőség, hogy olyannyira fogalma sincs az informatikáról, hogy szükséges rossznak, kizárólag kényszerűségnek tekinti.

Nincs könnyű helyzetben az a rendszergazda, akitől ilyen körülmények között várnak el eredményeket és teljesítményt. A cégvezetőknek azt javaslom, hogy beszélgessenek eleget a rendszergazdájukkal ahhoz, hogy a szükséges mértékben képben legyenek az informatikai eszközök, szolgáltatások minőségét illetően, így kevésbé fognak mellényúlni a döntéseknél, ugyanakkor sokkal jobb eszközeik lehetnek, mint azt első nekifutásra gondolnák.

7. Mit jelent számodra az olcsó megoldás?

Nem vagyok egy megrögzött márkafüggő, ugyanakkor azt is látom, hogy bizonyos megoldások tulajdonképpen csak drágán érhetőek el. Természetes, hogy minden vállalkozás, minden egyes fillér sorsát pontosan szeretné követni, sőt szabályozni. Az árakat látva gyorsan átcsap a tervezés a "jó lesz nekünk az olcsóbb, sőt legolcsóbb is!" gondolatmenetbe. Ez sosem jó dolog.

Csak azért ne döntsünk valami mellett, mert olcsó. Ha olcsón veszünk valamit, akkor nem is biztos, hogy kell! Ezt bővebben is ki tudnám fejteni, de a gyakorlatban minden olvasó tapasztalni fogja majd ennek a mondatnak a jelentőségét. Természetesen nem azt mondom, hogy azonnal dobáljunk ki milliókat az ablakon, nehogy az „olcsójános” kategória gyanújába keveredjünk, de legyenek fenntartásaink az olcsó termékekkel szemben. Ugyan ez vonatkozik az álomszerűen olcsó szakemberekre...

8. Milyen eszközöket használsz a munkatársaiddal, ügyfeleiddel és partnereiddel való kapcsolattartásra?

Egyértelműen az e-mailt használom a leghangsúlyosabban, akár azonnali üzenetekről, akár időzített levelekről van szó. Erre persze nem mindenki "alkalmas", ezért olykor bevetem a sokat szidott MSN-t, de leginkább a skype-ot. Még ide sorolnám a postai leveleket is. A telefon szinte teljes egészében kimarad az én életemből, nyilván az online üzleti modellem is elősegíti ezt. A boltunkban megállás nélkül csörög a telefon. Érdekes módon CRM rendszert egyáltalán nem használunk. Nincs rá igényünk.

9. És jöjjön két személyes kérdés: mi a kitűzött célod, amit leginkább szeretnél elérni? Miért éppen az?

Hú, ez szuper jó kérdés, mert most mindennek ellent fogok mondani: egyértelműen a saját személyes céljaim szerepelnek első helyen hosszú és rövid távon is. Ugyanakkor, sikerült olyan területet választanom - vagy "ő" választott engem? -, ami hobbi. A személyiségemhez nagyon passzol ez a "egy kicsit jobban beleástam magam a témába, szívesen átadom amit tudok" jellegű dolog, amit online csinálok. Tehát nálam nagyon összefonódik a munka és a szórakozás.

10. Mi motivál a munkád során, a mindennapjaidban?

Egyértelműen az, hogy számítanak rám, várnak rám, várják az írásaimat, a hangomat, a megnyilvánulásaimat. Az, hogy önmagam lehetek teljes egészében, megjátszás és alakoskodás nélkül, és anélkül, hogy bárki kényének-kedvének meg kellene felelnem. Ezért öröm a munka. 30 éves koromig arról álmodtam, hogy olyan életet szeretnék, amiben délben kelhetek.. Most, 35 évesen az álmom már egészen más: szeretek korán kelni, és az e-mailjeimet olvasgatni :).

10+1. Mit kérdeznél a következő interjúalanytól?

Kérdésem: Hogyan, miben, milyen mértékben érinti a válság a cégedet? Különösképp az informatikai eszközökre és a rendszergazdai, szakemberi gárdára tekintettel.

Barazsy Ákos, az előző interjúalanyunk kérdése: Mi a tapasztalatod a munkavállalók munkavállalási kedvének trendjéről és merre tartanak ma a rendszergazdák?

Utóbbi időben több életkorból is kerültek ki munkára jelentkező munkavállaló jelöltek a cégünknél. Az a tapasztalatom, hogy a munkavállalói kedv általában csak addig él, amíg meg nem kapják a kiválasztottak a munkát. Utána már munkakerülési kedv a jellemző. (Minél kevesebb munka elvégzése, minél kisebb energiaráfordítással.) Siralmas, de a fiatalok leginkább fekve, cigivel a szájukban szeretnének dolgozni, az sem gond, ha karnyújtásnyira van a kávé. Nyilván ez szélsőséges vélemény részemről, viszont kőkemény, gyakorlati tapasztalat!

Persze tudok jó példát is hozni: a Linux tananyagunk összeállításához szakembert - mellékállásban rendszergazda :) - kértem meg, és egy az egyben azt kaptam, amit akartam, határidőre.

Nyilván egy cégvezetőnek az a feladata, hogy az igazán alkalmas munkaerőt aztán motiválja is, de ez nagyon összetett dolog, ráadásul nem is alkalmas minden vezető igazi vezetésre... Tehát nem mindig a munkavállaló hibája! De ha valaki elhivatott, dolgozni akar, jelen esetben rendszergazdaként, akkor biztos vagyok benne, hogy meg fogja állni a helyét, de a biztonság kedvéért nézzen utána az önmotivációs technikáknak, és a kommunikáció rejtelmeinek is.

Vannak mondatok, kifejezések, amit szinte minden laikus vagy lenéző felhasználó szeret használni a rendszergazdák irányába és a legtöbbnek sértődés, vagy legalábbis rossz érzés a vége. Íme pár ilyen szófordulat:

1. ... mert neked ez úgyis csak pár perc.
2. ... ha már úgyis itt vagy, akkor...
3. Neked úgyis mindig sok időd van, úgyhogy...
4. Ha már itt vagy, Te úgyis jobban értesz hozzá, formázd már meg nekem ez a doksit!
5. Nem gépelnéd be nekem ezt? Te olyan gyorsan gépelsz!

Tudsz Te is ilyeneket? A Te szakmádban is vannak ilyen varázsmondatok? Írd meg a kommentek közé mások okulására.

Mi az az eldobható e-mail cím? Mire való és mire nem? Kell-e nekem ilyet használni, szabad-e használni? Hogyan kell használni? Mit tanácsol a rendszergazda?

Röviden: eldobható e-mail cím szolgáltatás, amivel ideiglenes e-mail címekhez juthatunk, a valódi címet pedig titokban tarthatjuk.

Barazsy Ákos

Baracomp Bt.

Barazsy Ákos vagyok, és 1999-ben döntöttem úgy, hogy elindítom kifejezetten kis- és középvállalkozások számára kijáró rendszergazdai szolgáltatásokat nyújtó cégemet, a BaraComp Bt -t.

Kezdetben egyedül szolgáltam ki az Ügyfeleket, de mára 4 főállású szervizes váltott fel engem, mivel 2004 környékén rájöttem, hogy a cégem akkor tud kinőni a szürke „szervizes cég” megítélésből, ha a cégemen dolgozom tovább és nem a cégemben...

Anno a szakterületem(ünk) kimerült a célcsoport általános informatikai problémáinak megoldásában, de mára nagyot változott a világ, és munkatársaimnak tovább kellett specializálódni, szűkebbre kellett venni a szolgáltatásokat, hogy azokban továbbra is mi maradjunk a kategóriagyőztesek.

Az én munkámat mára elsősorban a céges stratégia, kommunikáció, marketing, termékfejlesztés jellemzi, és pár éve a blogomon keresztül elindítottam egy „piacnevelő” szemléletváltoztatást megcélzó kommunikációt, mellyel a belső vásárlóerőt szeretném növelni úgy, hogy az Ügyfeleimnek és az Ügyfeleim Ügyfeleinek is élménnyé váljon a vásárlás és a fogyasztás a mai magyarországi tapasztalatok helyett – ami nem ezt a szemléletet osztja...

1. Szerinted  mit jelent rendszergazdának lenni?

Amellett, hogy ez elsősorban bizalmi állás egy Ügyfélnél, észre kell venni, hogy a rendszergazdaság nem a számítógépekről szól: az informatikának nem egy szükséges rossznak, hanem az Ügyfél és a szolgáltató részéről is „csak” egy eszköznek kell lennie ki-ki céljának elérésében: ez pedig a meredeken felfelé ívelő üzleti siker a közös együttműködés gyümölcseként.

2. Szerinted milyen a jó rendszergazda?

Úgy gondolom, hogy fontos a szaktudás, de sokkal fontosabbak az emberi vonások, hiszen egy szakmát meg lehet tanulni, de emberi jellemzőket már nehezebb megváltoztatni...

Legyen megbízható, pontos, precíz, lelkiismeretes, kezdeményező és kreatív.

3. Ha informatikai témakörben keresel szakembert, mi az elsődleges szempontod és mi a többi szempontod, ami alapján egy jelöltről eldöntöd, hogy alkalmas-e?

Az előbbihez hozzátenném, hogy már régen háttérbe szorult az, hogy ki milyen papírt lobogtat előttem, egy dolog érdekel: tud eredményt elérni Ügyfeleimnél vagy sem.

3/2. Mi a legfontosabb, amit egy rendszergazdának meg kell tennie?

Kommunikáció. Ez az, ami alapján kialakul – vagy nem alakul ki – a bizalom a két fél között, és ha ez megvan, akkor mindent el lehet intézni.

Fontos, hogy az Ügyfél ne érezze azt, hogy „itt van valaki aki bármit lenyom a torkomon szakzsargonos ködösítéssel”, mert az bizalmatlanságot szül, és úgy nem lehetünk sikeresek. Persze a bizalomhoz több dolgot is le kell tenni az asztalra előzetesen, de ha ez megvan, akkor könnyebben látja be az Ügyfél, hogy ha javaslunk valamit, akkor az nem azért van mert el akarunk adni Neki valamit, hanem azért, hogy vásárlás után is elégedett legyen... persze mi is emberek vagyunk – néha hibázunk – és sokkal eredményesebb a kríziskezelés, ha nem ellenségként tekintenek ránk közben, mert érti az Ügyfél, hogy mi miért történik.

4. Fontos a nyilvántartás egy informatikus életében? Te használsz valamilyen nyilvántartást a munkádról? Ha vezeted rendszeresen, mivel veszed rá magad arra, hogy mindig használd?

Ez nem kérdés nálunk: 3 éve használjuk saját fejlesztésű CRM szervizrendszerünket, és ez úgy lett kitalálva, hogy ne rávenni kelljen magunkat a használatára, hanem örömmel intézzük az adminisztrációt is. Persze ezt megtoldottam azzal, hogy nem dolgozhatnak kollégáim mással, csak ezzel... :)

Azt kell, hogy mondjam, az adminisztráció benne van az első 3 dologban, ami bármely cég életében fontos kell, hogy legyen.

6. Mi a véleményed, egy cégvezetőnek mennyit kell informatikára költenie? Tudnál tippeket adni más cégvezetőknek?

Ha jó az informatika – beleértve a szoftvereket is – akkor ez egy befektetés, és nem kiadás... ugye a befektetést arról ismerjük meg, hogy több jön vissza belőle, mint amennyit beraktunk, ebből következik, hogy minél többet áldozunk rá, annál sikeresebbek leszünk.

Ha viszont klasszikus értelemben szeretnék válaszolni, akkor azt kell mondjam, akkor kell lépni az informatikában, amikor már nem szolgál ki a rendszer, amikor várni kell valamire, mert mint tudjuk az élő munkaerő manapság luxuscikk... sokkal olcsóbb automatizálni, rendszert fejleszteni...

7. Mit jelent számodra az olcsó megoldás?

Azt, hogy mi hosszútávon a legolcsóbb és nem rövidtávon... sajnos sok cég a mai napig nem tudott abból az értelmezési és anyagi spirálból kitörni, hogy ne azt vegye ami aktuálisan a legolcsóbb, hanem azt, ami hosszú távon... rengeteg pénz dobnak ki sokan így az ablakon, és ennek nem örülök, mert amikor erre rájönnek (ha rájönnek) akkor gyakran a mi megítélésünk szenved csorbát, holott én senkit nem kényszeríthetek egy adott választásra...

8. Milyen eszközöket használsz a munkatársaiddal, ügyfeleiddel és partnereiddel való kapcsolattartásra?

Saját fejlesztésű CRM szervizrendszer, blog, havi magazin, rendszeres szervizmegbeszélések, minőségellenőrző kérdőívek, Ügyfeleknek szóló zártkörű infórendszer.

9. És jöjjön két személyes kérdés: mi a kitűzött célod, amit leginkább szeretnél elérni? Miért éppen az?

Annak idején csak önállósodásra vágytam, de ma már meg akarom váltani a világot :)

10. Mi motívál a munkád során, a mindennapjaidban?

A siker és az elismerés.

10+1. Mit kérdeznél a következő interjúalanytól?

Mi a tapasztalata a munkavállalók munkavállalási kedvének trendjéről és merre tartanak ma a rendszergazdák?

Bódis Ákos, az előző interjúalanyunk kérdése: a pénzügyi válság miatt szinte kötelezővé váló racionalizálás, az ügyfelek IT költségvetésének megszorítása milyen változásokra kényszeríti a nyújtott szolgáltatásokban? Mit csinálnak máshogy, hogy a ügyfelek igényeinek a folyamatosan változó körülmények között meg tudjanak felelni?

Tulajdonképpen semmit nem csinálunk másképp a válságban, mert eddig is azt a filozófiát követtük, hogy az ügyfélnek azt ajánljuk, ami a legjobb megoldás a Számára a adott probléma kezelésében. Most csak azt kell megértettni az Ügyféllel, hogy ezt a stratégiát most se nyirbáljuk meg, mert egy rossz döntés a spórolás jegyében tovább sodorhatja a szakadék szélére.

- Mi az? Sok hülye rendszergazda ideges, vitatkozik, ordibál?
- Sok hülye rendszergazda gépet rak össze...

- Mit csinál a rendszergazda, ha már huszadszor fagy le a rendszer?
- Control alt cipőtalp...

- Hogyan lehet felismerni egy Internet kalózt?
- Webhely van az arcán.

Mit is jelent az adatvédelem és az adatbiztonság? Rendszergazdaként első sorban arra gondolunk, hogy tűzfal, titkosítás, biztonsági mentés és a többi. Azonban gyakran elfelejtjük, hogy az adatvédelmet és az adatbiztonságot jogi szempontból is értelmezni kell.

Az adatvédelem a jogászok számára egy picit mást jelent. "Az adatvédelmi jog azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározott személyekkel összefüggésbe hozható adatok (személyes adatok) kezelésének rendjére adnak előírásokat." - írja Dr. Jóri András a jogi fórumon.

Valami más szempont fontosabb a fentieknél? Írd meg kommentként!

Milyen szerszámok kellenek egy rendszergazdának? Ez a kérdés akkor vetődött fel bennem, amikor asztalos ismerősöm egy közös ügyfelünknél megjelent bútort összerakni. 3 nagy láda szerszámot, kiegészítőt, csavart s miegymást hozott magával a helyszínre, hogy összeszerelje a méretre vágott lapokat.

Ezzel szemben rendszergazda munkatrásammal 1-1 csillagfejű csavarhúzóval, szikével és az úgynevezett krimpelő fogóval (hálózati kábel szereléséhez használt kombinált fogó) jelentünk meg. No meg persze egy 5 lemezből álló mindenre jó hibaelhárító, felderítő, telepítő készlettel.

Bódis Ákos

Yellow Cube 2000 Kft.

Informatikával foglalkozom, gyakorlatilag amióta csak megszereztem az első internetkapcsolatomat. Először, jó 10 éve a VirusBusternél dolgoztam, majd a NOD32-es csapat számára készítettem honlapokat és informatikai rendszereket, most pedig saját cégemben tevékenykedek, ahol KKV-k számára igyekszünk minél teljesebb IT biztonsági megoldásokat biztosítani. Egyik szakterületemnek a spamszűrést és az elektronikus levelezést tartom, a BME-n szerzett mérnök informatikus diplomámat is ezen a területen készítettem. Munkám jellegéből adódóan szintén otthonosan mozgok a vírusok és kémprogramok világában. Grafikusként és webprogramozóként is sokáig kerestem a kenyeremet, illetve ügyviteli rendszerek tervezésébe is sikerült bepillantást nyernem.

1. Szerinted  mit jelent rendszergazdának lenni?

Ez attól függ, hogy mekkora méretekről beszélünk. Egy néhány fős cégnél bárki lehet rendszergazda, aki képes a számítógépekre szoftvereket telepíteni, és megoldani például az alapvető hardver beszerzéseket. Ugyanakkor egy multinál egy rendszergazdai csapat részének lenni teljesen mást jelent, a nagy megbízhatóságú kiszolgálók felügyeletére vagy a több ezer munkaállomásból álló számítógépparkok üzemeltetése rengeteg szakértelmet és rutint kíván; itt rendszergazdának lenni azt jelenti, hogy jól megérted a feladatodat, ismered a szakterületedet és ezek segítségével jól be tudsz illeszkedni a szervezetbe.

2. Szerinted milyen a jó rendszergazda?

Láthatatlan! Vagyis, ha szinte egyáltalán nincs rá szükség, minden rendszer jól működik és a háttérben képes úgy elvégezni a feladatát, hogy szinte láthatatlan maradjon, akkor ő minden bizonnyal egy jó rendszergazda. Persze az ideális esettől eltekintve, rengeteg probléma hárul a rendszergazdára, ami a legtöbb esetben egy külső esemény következménye, és teljesen független a korábbi munkájától. Ilyenkor attól lesz jó egy rendszergazda, ha képes megérteni, és megoldani a problémákat - minél gyorsabban és minél hosszabb távra.

3. Ha informatikai témakörben keresel szakembert, mi az elsődleges szempontod és mi a többi szempontod, ami alapján egy jelöltről eldöntöd, hogy alkalmas-e?

Informatikai cég vagyunk, ezért nagyon fontos, hogy mi a szakterületekre keresünk szakembereket. Magyarországon pedig sajnos nincs akkor kínálat, hogy dúskálnánk a lehetőségekben - de minden esetben az emberi tulajdonságok, a jellem és hozzáállás is legalább annyira fontos, mint a szakmai hozzáértés. Tanulni mindig sokat lehet még, de az emberek hozzáállásán és jellemén változtatni szinte lehetetlen.

4. Mi a legfontosabb, amit egy rendszergazdának meg kell tennie?

Képesnek kell lennie a felhasználó szemszögéből kiindulni, félre kell rakni az évek során "számára természetessé vált" megoldásokat, és akár a monoton feladatokat újra és újra el kell tudnia végezni. Hibákat persze mindenki követ el, de nagyon sokat számít, hogy mit tanul belőle.

5. Fontos a nyilvántartás egy informatikus életében? Te használsz valamilyen nyilvántartást a munkádról? Ha vezeted rendszeresen, mivel veszed rá magad arra, hogy mindig használd?

Nyilvántartás helyett egy céget szervezek, a cég működése és sikere jól tükrözi a folyamatos munkámat. Minden területre megvan persze a folyamatos nyilvántartás, és nagyon fontosnak tartom, hogy a rendszergazdák se hanyagolják el ezt a területet. Minden alkalmazottnak meg kell értenie, hogy pótolható egy szervezet életében, és nem arra kell törekedni, hogy minél nehezebb legyen a cég élete nélküle, hanem hogy minél több dolgot hozzátegyen, amiért biztosan soha nem mondanak le a munkájáról.

6. Mi a véleményed, egy cégvezetőnek mennyit kell informatikára költenie? Tudnál tippeket adni más cégvezetőknek?

Informatikára nagyjából jól behatárolható egy cég költségvetése, szerintem ezt minden felelős vezető képes közelítőleg meghatározni, ha másból nem, a múlt évi tapasztalatok alapján. Mindenképpen célszerű tájékozódni az azonos képességű megoldások között, mert jelentős megtakarításokat lehet elérni például a mi szakterületünkön is, a biztonsági szoftverek hatékonyabbra cserélésével. Nagyobb beruházások, mint mondjuk egy vállalat- vagy projekt-irányító rendszer bevezetése komoly tétel lehet a költségvetésben, de ilyen beruházásoknál alapvető, hogy az új rendszer az alkalmazottak között is jó fogadtatást kapjon. A legjobb tippem az, hogy bízzon a cégvezető a rendszergazda döntésében, így a kiválasztott rendszert is sokkal szívesebben fogja működtetni - egy adott problémára több jó, hasonló megoldás is létezik, miért ne maradna pont annál, amit az alkalmazottai szívesen választanak?

Egy nagyon jó ellenpéldát is adhatok: a múlt héten keresett meg egy cég, ahol a régi ügyvezető döntése szerint nem vásároltak biztonsági szoftvereket kb. 1 éven keresztül. A számítógépek mostanra annyira fertőzötté és használhatatlanná váltak, hogy a cég kiszolgálói gyakorlatilag megbénultak - a vírusirtás már több napja tart, annyi különféle károkozót találtunk a hálózatukon. Persze a kieső időben senki nem tud dolgozni, ami így is komoly fennakadást is jelent a cégnek. Ennyire felelőtlenül, a rendszergazdák tanácsai ellenére pedig egyik cégvezető sem dönthet súlyos következmények nélkül, akármilyen elképzelései is legyenek az informatikáról.

7. Mit jelent számodra az olcsó megoldás?

Az olcsó megoldás általában kedvezőtlen tulajdonságokat sugall számomra - biztos a marketing teszi, de inkább hatékonynak szeretem hívni a jó értelemben vett olcsó megoldásokat. Ami olcsó, az számomra kompromisszumokat jelent, úgy gondolom, hogy valami nincs akkor rendben.

8. Milyen eszközöket használsz a munkatársaiddal, ügyfeleiddel és partnereiddel való kapcsolattartásra?

Elsősorban emailt, másodsorban telefont. Sokszor napi száz emailnél is többet írok, magam is meglepődök rajta, hogy hogyan sikerül!

9. És jöjjön két személyes kérdés: mi a kitűzött célod, amit leginkább szeretnél elérni? Miért éppen az?

Az üzleti célom, hogy minél többen használják a megoldásainkat, minél többen fedezzék fel, hogy amit mi forgalmazunk, az a legjobb az adott feladatra. Minden termékünkben kétségek nélkül hiszek, mindegyiket nagyon jól ismerem, és tisztában vagyok vele, hogy mikor és kinek jelentik a legjobb választást. Olyan termékekkel nem tudunk foglalkozni, amivel valamilyen szemszögből nem vagyunk elégedettek, és úgy gondolom ügyfeleink is észreveszik, hogy ezen a téren nem kötünk kompromisszumokat. Célom, hogy minden feladatra a legjobb megoldást biztosíthassam.

10. Mi motívál a munkád során, a mindennapjaidban?

Az ügyfeleink elégedettsége, az elismerő levelek, amelyek mindig megerősítenek abban, hogy nagyon jó az amit csinálunk, és hogy jól végezzük a feladatunkat.

10+1. Mit kérdeznél a következő interjúalanytól?

A pénzügyi válság miatt szinte kötelezővé váló racionalizálás, az ügyfelek IT költségvetésének megszorítása milyen változásokra kényszeríti a nyújtott szolgáltatásokban? Mit csinálnak máshogy, hogy a ügyfelek igényeinek a folyamatosan változó körülmények között meg tudjanak felelni?

Két rendszergazda beszélget
- Szia! Kölcsön adnál 1000 Ft-ot?
- Adok 1024-et, hogy kerek legyen!

- Mi az: kicsi, sárga és veszélyes?
- Naposcsibe a rendszergazda jelszóval.

- Mire táncolnak a programozók?
- Algoritmusra.

A szoftvernyilvántartás egyszerű módon is megoldható, egyetlen adatlappal minden számítógép mellé. Kevés géppel rendelkező cégeknél ezt a módszert ajánljuk.

A szoftvernyilvántartás adatlap minta letölthető innen.

Hamarosan indítjuk interjú rovatunkat is, egész pontosan 2009. március 2-án. Az interjúkban az informatika minden területéről igyekszünk elismert szakembereket megkérdezni véleményükről, gondolataikról.

Hogy tisztázzuk már most az esetleges félreértéseket, nem a médiában igen népszerű szóvivőket és mindenki által ismert embereket keresünk fel. Olyan interjúalanyokra lehet számítani, akik egy-egy területen nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, működő és bevált megoldásokat hoztak létre, és/vagy működtetnek, forgalmaznak.

Első alanyunk Bódis Ákos, a Yellow Cube Kft. vezetője.

Mit kell tenni, ha fel akarunk mondani a rendzergazdának? Fontos kérdés, mert a rendszergazda a cég minden információjához hozzáférhet, mindenki jelszavát ismerheti és átírhatja. Ha rendszergazda eltávolításra kerül a cégnek számolnia kell azzal az esettel, hogy egy újabb igen komoly ellenséget szerzett.

Hogyan mondjunk fel a rendszergazdának?

Általában két módon lehet felmondani egy rendszergazdának: azonnali hatállyal és felmondási idővel.

Főállású rendszergazda esetén az azonnali hatály a jó megoldás - természetesen a körülményektől is nagyban függ. A jó rendszergazda tisztában van vele, hogy bármilyen károkozási kísérlete kiderülhet és akkor vége a pályafutásának, per, börtön várhat rá.

Azonban többen ezt nem gondolják át, vagy vállalják a rizikót. Elvégre egy teljesen letörölt rendszerről már igen nehéz megmondani miért törlődött le, s mindez a távozás után pár hónappal időzítve... nem sokan gondolnak az előző rendszergazdára.

A legjobb védekezés a támadás, azaz vegyünk fel egy másik rendszergazdát, vagy bízzunk meg az átmeneti időre egy rendszergazda céget. Minderről nem szokás szólni az elküldeni kívánt rendszergazdának. Optimális esetben az új rendszergazda megváltoztat minden hozzáférési jelszót az idő alatt, amíg a cég vezetője vagy illetékese közli a régi rendszergazdával a hírt, s azt, hogy letiltották minden hozzáférését.

A rendszergazda cég esetében más a helyzet, ugyanis egy cég munkatársai csapatban dolgoznak, így ott jobban működik az önkontroll. Másrészt a rendszergazda cég alkalmazottainak vannak más feladatai is, más bevételi forrásai. Egy ügyfél felmondása nem jelenti automatikusan a dolgozó fizetésének megszűnését is.

Pár soros eposz a képzelt rendszergazdáról. Hogyan telik egy hete hős rendszergazda kollégánknak az élet sűrűjében.